2009. május 24., vasárnap

EGY ANGYAL IGAZ TÖRTÉNETE

Philippa - 2009.05.22 19:27
Különös angyalt teremtett Isten fényből, szeretetből, s végtelen szerelemből. Mikor elkészült, gyönyörködve nézte művét, s így szólt hozzá:
- Angyalom! Megbízlak egy feladattal. A Szerelem Univerzumát a megvalósulásba fordítom. Te leszel ennek irányítója itt az Égben. Feladatod, hogy az Anyagba merült társaidat segítsd, ellásd a megfelelő erővel, s felügyeld a SZER-ELEM szabad áramlását. Sok angyali segítőd van itt az Égben, s lent a Földön is. De különösen két lélekre figyelj! Ők horgonyozzák le teremtésemet. Szerelmet adtam szívükbe egymás iránt. Segítsd őket!
Egy férfi és egy nő volt, kiket az angyal segített. Feladatuk volt életeken keresztül, hogy megéljék a szerelem negatív oldalát. Elvégezték feladatukat, s az Isten által rendelt időben egymásra kellett volna találniuk.
Az Angyal, a Szerelem Angyala végtelen szeretettel viseltetett a két lélek iránt. Segítette őket. Hatalmas erőket engedett Isten segítségével a Világba, hogy a két szerelmes egymásra találhasson.
De erre a hatalmas energiára felfigyelt a másik oldal is. A Sötétség felől gyülekeztek az erők, s igyekeztek akadályozni a két szerelmes egymásra találását. A tét nagy volt. Ha egymásra találnak, megvalósulhat a Földön Isten Országa, s ezt a Sötétség nem engedhette, hatalmát igyekezett megtartani, így minden erejét latba vetve támadta a két fénylényt, akik a szerelmet lehorgonyozták a Világban.
Az Angyal hiába próbálkozott, a Szerelem erejét odalent már nem bírták megtartani. Félelem, düh, keserűség lett belőle. A fiú már nem vállalta a feladatot.
Isten figyelte a játszmát, s látta a lány fájdalmát, aki kész volt a feladatra, de a fiú nélkül nem tudott mit tenni. Istennek ekkor támadt egy ötlete. A fiú lelkét és a lány lelkéből egy részt az Angyalba költöztette, s leküldte a Földre, találja meg a lányt, s segítsen neki a Valódi Egyetlen Igaz Szerelmet megvalósítani.
Az Angyal nehéz feladatot kapott. Jelen kellett lennie egyszerre az Égben s a Földön. Hogy a kettőt egybeolvassza.
Eleinte csak álmában látogatta meg a lányt. Segített neki a fájdalmakat leoldani. Később, mikor a lány megerősödött, asztráltestükben találkoztak éjszakánként. Az Angyal segítette a lány testének, lelkének megújulását. Isten segítségével felkészítette a vele való egyesülésre.
Gyengéden szerette – Isten iránti szeretetből, s a feladat iránti elkötelezettségből, és mélységes mély tiszteletből a lány tisztasága, és lelkének nagysága előtt.
A lány lelke megújult, s a teste is változáson esett át.
Az Angyal megtalálta őt a Világban is, s tanította, edzette szellemét is. Már nagyon közel voltak egymáshoz.
Isten látta őket, s fellobbantotta az Örök Szerelem Lángját szívükben, egymás iránt. De ekkor a Sötét Oldal újabb támadásba lendült. Megtámadták a két fiatalt. A fiú tudatára a felejtés fátylát borították. Próbálták elérni, hogy felejtse el feladatát, s a lányt is, mintha sosem ismerte volna. Akaratát maguk felé fordították. Hiúságát felerősítették, egóját megnövelték. A lányt testében támadták; betegséget, erőtlenséget bocsátva rá.
Nem győzhettek. A lány szívében lévő Örök Szerelem Forrásához nem férhettek hozzá; a lány felismerte mesterkedéseiket, s Istenbe kapaszkodva lerázta magáról az illúziókat.
Felismerte az Angyalt, s benne az Örök Szerelmet, azt, akit mellérendeltek, neki teremtettek. Az Angyal földi megtestesülése is kereste a kapcsolatot Istennel, de már nagyon elfáradt az örökös harcban. Meghasonlott önmagával, egy része megtagadta a lányt, visszautasította.
De a lány tudta, ezt a szerelmet már nem veszítheti el. Ez az Örök Szerelem. Ezt kellett lehoznia a Földre.
Érezte, az Angyal szívében is jelen van ez a szerelem. S azt is tudta, hogy az Angyal a Sötétség illúzióit le fogja dobni magáról, s újra meglátja és felismeri majd őt s feladatukat.
Megértette, az IgaZIt nem lehet elveszíteni, mert az egyetlen valóság ennek létezése, a többi érzelem, ami a fájdalmakat, szenvedést, szomorúságot okozza, csak illúzió.

VALÓDI SZERELEM

Philippa - 2009.05.20 18:31
Szeretni akartam. És szenvedtem, mert nem kaptam meg, akit szerettem. Vagy ha megkaptam, NEM AZ volt, amire vágytam.
Akaratom illúziókat hozott létre. Megélhettem ezeket is, de boldoggá nem tettek. Most már felismertem:
A VALÓDI SZERELEM KEZDETTŐL FOGVA OTT VAN BENNEM!
Állandó, erős, fényes, simogató, boldogító.
Mikor már elfáradtam a szeretni akarásba, és megengedtem magamnak, hogy történjen az, aminek történnie kell, megvalósult a fizikai világban is számomra. Feltűnt valaki, akiben rögtön felismertem a valódit.
Bár először nem tudtam, mi az, amit érzek, de elemi erővel zúdult ki belőlem, szívemből valami. Az eszem tiltakozott ellene, de a lelkem tudta, kivel áll szemben. Megtaláltam – ezt sugározta folyamatosan. Az eszem persze vitatkozott vele.
És persze többször is nekilódult az eddig bejárt mintákat követni. Akarta őt szeretni. S ezzel illúziókat raktam rá is, magamra is. Ami ellen persze ő tiltakozott. Én meg az ő tiltakozása ellen tiltakoztam. Nevetséges, nem? Hát ilyen lüke voltam …
De most már értem is, nemcsak érzem. A valódi szerelem felépíti önmagát, ha hagyom, ha megengedem neki.
Tiszta szívvel bocsánatot kérek mindazoktól a szerelmeimtől, akiket akartam szeretni. Ezzel nemcsak magamnak okoztam fájdalmat, hanem nekik is.

ÁTTÖRÉS

Philippa - 2009.05.16 19:24
Beszélgetés a Szerelem Angyalával:
- Itt vagyok - mondja.
- Tudom, mi a feladatod. Hogy vigyázz rám. De nem szerethetsz engem szerelemmel?
- De igen – szégyenlősen lehajtja a fejét. – Tudod, pont azért küldtek hozzád, hogy megtanítsd nekem a szerelmet. Meg kell élnem nekem is.
- Te még eddig sosem élted meg?
- De igen. Próbáltam minden oldalát, csak még ezt nem, az Örök Szerelmet. Úgy, hogy jelen vagyok az Égben s a Földön egyszerre. Ez még új nekem.
- Hogyan taníthatnálak meg?
- Én mondjam meg neked?
- A fizikai lényed nem válaszol.
- Hát látod, épp ez az. Amire nem válaszol, AZT nem tudja. Arra tanítsd meg!
- Ellenáll.
- Törd át az ellenállását a szerelmeddel, ahogy eddig is tetted!
- Nem tudom, most mit tehetnék.
- A szerelem, az Örök Szerelem teremtő erő. Használd! Teremts vele!
- Neked?
- Mindenkinek.
- Már megtettem.
- Ne csak egyszer! Folyamatosan.
- … Nagyon szeretlek… Érzed?
- Igen. S ez a fizikai lényemet megzavarja. Mert nem tudja, mit kell ilyenkor tenni.
- Csak elfogadni. Feltételek nélkül.
- Ez olyan szép. De hogyan tudom megcsinálni?
- Te is tudsz teremteni a szerelemmel.
- Bennem nincs jelen az Örök Szerelem…
- BENNED?! A Szerelem Angyalában?! Ne viccelj!
- Tudom, kicsit morbid…
- Ezt felejtsd el! Mindenkiben jelen van minden.
- Te is tudod, hogy ez nem így van. A gyomokból hiányzik a lélek.
- Benned van lélek, fény, szerelem. És ott van az Örök Szerelem is. Érzem. És te is érzed. Csak te nem így hívod. Engedd működni! Szeress engem is vele! Szeresd át azt, ami nem tetszik bennem, ahogy én is átszeretem benned a félelmedet, az elutasításodat. S eltűnik, feloldódik benne minden rossz.
- … Ó, nagyon szeretlek… Ha ezt értem megteszed.
- Nemcsak érted. Mindenkiért… Hogy végre felszabadulhasson mindenki. És szabadon szerethessen mindenki.
- Köszönöm, neked!
- Én is neked, szerelmem…

2009. május 23., szombat

A KEZDET ÉS A VÉG

Philippa - 2008.12.29 16:32
Valahol téren és időn kívül, Isten Országában.
Isten magához hívat két tiszta lelket, két munkatársát, akikkel együtt országában dolgozik, és ezeket a szavakat intézi hozzájuk: - Menjetek! Országomban végzett munkátokat folytassátok a Földön! A Szerelem Univerzumát hívtam a megvalósulásba általatok, ezen dolgoztam veletek. Nagy feladatot bízok rátok. Merüljetek le az Anyagba, s horgonyozzátok le az Új Teremtést, a Szerelem Univerzumát!
A két tiszta lélek egymásba feledkezve, lélekben Isten által egymáshoz kötve, végtelen szerelemmel egymáshoz fűződve végezte eddig munkáját Isten Országában. A pillantás, amit váltanak végtelen bizalmat, türelmet árul el, s annak bizonyosságát, hogy a rájuk bízott feladatot könnyedén véghez tudják vinni.
Isten látja a két lélek egymáshoz való bizalmát, s ezt mondja nekik: - Próbára teszlek benneteket. Ismerem egymás iránt érzett érzelmeiteket. ÉN adtam szívetekbe. Le kell merülnötök az ellentétes érzelmekbe, a szerelem negatív tartományába, a legmélyebb, legsűrűbb iszapba, hogy a horgony bizonyosan megtartsa az új univerzumot. Ha csak a felszínhez, a legmagasabbrendű pozitív érzelemhez rögzítenétek, nem lenne biztonságban az egy-ség. Elemeire hullana szét minden, elsodródna, szétzúzódna. Olyan szerelmet kaptatok tőlem, ami kibírja a legerősebb nyomást is. Elpusztíthatatlan, örök szerelemmel élhettek egymás iránt, még akkor is, ha a negatív tartományban épp nem vagytok egymás mellett. Még akkor is, ha tudatotok ezt a szerelmet elkendőzi, elbújtatja, ha falakat épít elmétek félelemből szerelmetek köré. Ezt a szerelmet nem veheti el tőletek senki. A két lélek könnyűnek érzi a feladatot. Igen. Ott, téren és időn kívül, Isten Országában, a Fényben minden könnyűnek tűnik. Csak itt a Földön nehéz. A két lélek elindul útján. Már a legelső lépésnél elszakadnak egymástól, és nem értik, miért. Hiszen ők együtt, kéz a kézben akarták végigcsinálni.
Útjuk során rengeteg illúzióval, megtévesztéssel találkoznak. Már nem ismerik fel egymást, közéjük álltak a földi erők teremtményei, hogy erejükből merítsenek, fényükben fürödjenek, önző céljaikra felhasználhassák őket.
Úgy érzik, elveszítették egymást végleg, így saját lelkükből teremtenek maguknak társat. Kettéválnak, négyfelé hasadnak. Egy ideig ezekkel a társaikkal vannak elfoglalva. Elkábítja őket az azonosság érzése. Úgy érzik, velük egészülnek ki.
Minden egyes életükben jelen van a másik is, de nem ismerik fel egymást, saját lelkükből teremtett társaik elvonják figyelmüket, lekötik energiáikat. Ezek a társak is élik emberi életüket; családot alapítanak, gyerekeket nemzenek. Isten figyeli őket útjukon. Mikor érzékeli, hogy a két lélek a legmélyebb tartományban van érzelmileg, tudja, hogy elvégezték a rájuk bízott feladatot, s szívükben elindítja a visszatérés, s egymásra találás lehetőségét. De ebben is próbára teszi őket. A visszatérés sem egyszerű.
Ha akarja a két lélek, nem fog létrejönni sem a visszatérés, sem az egymásra találás. Csak akkor, ha Istentől ezt elfogadja. Csak ha hagyja megtörténni, s nem akarja, hogy megtörténjen. Az akarat lehúzza, leragasztja őket a legmélyebb ponton. Az Istenben való bizalom és hit, ami felemeli és eloldja őket az akarattól. Csak Isten által találhatnak egymásra, s Isten kegyelméből még a Földön megadatik ez nekik. Csupán rajtuk áll, hogy a félelem mögé bújnak-e továbbra is a szerelem és a boldogság elől, vagy elfogadják és megvalósítják Isten tervét. Hogy örökre leragadnak a legmélyebb ponton, vagy örökre felemelkednek Isten Országába. Ha a Földön találnak egymásra, megvalósíthatják Isten Országát a teremtett világban…
Isten mosolyog. Amit a két léleknek nem árult el, az eredeti terv éppen ez volt. Hogy Isten Országa az Anyagban is megvalósuljon. S a Szerelem Univerzumának lehorgonyzása csak eszköz ehhez, csak egyetlen része a Nagy Mű számtalan megvalósulásának, melynek TE IS RÉSZE VAGY! De a két lélekre épp ezt bízta, nekik csak ez működik, csak ebben találhatnak boldogságra.
Ha ott lent ezek ketten felismerik, hogy egymáshoz tartoznak, Isten számára jel, hogy a Föld elbírja azt az erőt, ami Isten Országának megvalósulását létrehozza a Földön. S akkor már nem nekik kell visszatérniük, hanem az Ég költözik le a Földre…

2009. május 16., szombat

AZ ÚJ SZERELEM

Philippa - 2009.05.13 18:27
Már napok óta érzem, hogy valami nagy sebességgel történik. A Szerelem Angyala már mindennapos vendégem. Magától látogat meg mostanában, de most én hívtam. - Kérlek, beszélj velem!
- Itt vagyok. Hallgatlak. Kérdezz!
- Kezdem érteni az új szerelmet. Elindult szívemben az Örök Szerelem Forrása. Felismertem segítségével az örök szerelmemet, és sugárzom mindenki felé, amit érzek. Sugárzom szét az Örök Szerelmet. És visszajön! Megjelenik mindenféle formában körülöttem. Egyre több új dolog bukkan fel az életemben; tárgyak, munkák, lehetőségek. És mindbe szerelmes vagyok. Ez nagyon jó, élvezem! De a szerelmem fiziailag miért nincs még mellettem?
- Ne sürgesd! Minden, ami veled s vele történik, egy folyamat része.
- Nem türelmetlenségből kérdezem. Kíváncsiságból.
- Fel kell épülnie bennetek olyan struktúráknak, amik fizikailag is elbírják az Örök Szerelmet. Ez nagyon nagy erő. Teremtő erő. Halhatatlanná tesz.
- … Akkor lehet, hogy csak több száz év múlva kerül sor arra, hogy fizikailag is megélhetjük? Pedig néha úgy érzem, nagyon közel van, pillanatokon belül megtörténik.
- Ha nem is pillanatokon belül, de heteken belül. Már nagyon erősek vagytok. Fizikailag is elbírjátok. Most már csak az utolsó simítások történnek meg.
- Mi hiányzik még?
- Erősödnötök kell. A belétek kódolt érzelmek felépítik majd testetek anyagában is a változást. Megtörténik majd. De az Út ezzel nem ér véget. Szükségessé válik, hogy ketten egymást támogatva (érzelmileg, tudásban és fizikailag is) haladjatok tovább. Már megmutattátok, mire vagytok képesek egyedül, Isten nélkül. Azt is megéltétek, Istennel együtt önMAGatokban mit tudtok létrehozni. Meg kell tanulnotok nemcsak az Ég-gel, a Föld-del is az együttműködést, és az Örök Szerelemre ezért lesz szükségetek. A változások előrehaladtak. Elkerülhetetlen a megnyilvánulás. Időben megtörténik majd. Jól érzed, hogy nagyon közel van.
- Addig még van valamilyen esemény, aminek be kell következnie?
- Esemény nincs. Földi nincs, csak égi. Ti ezt energiákban élitek meg. Folyik a beprogramozás a boldogságra.
- Értem. De jó!... Köszönöm, hogy beszéltél velem!
- Szívesen, bármikor…hiszen tudod…Szeretlek.
- Én is szeretlek téged.
Az új szerelem tükörképe a réginek. A régi ígéretesnek indult. Szenvedélyesen kezdődött, hamar ellobbant a láng, s jó esetben szeretetté szelídült.
Az új először taszít, mert hatalmas erővel közeledik, s ezzel ellenállást hoz létre, és fájdalmat. Az ellenállás mély szeretetbe fordul, s a láng fellobban s örökre ég. Mély, olthatatlan szerelemmé nemesül.

BESZÉLGETÉS SZERELMEMMEL

Philippa - 2009.04.20 14:16
Hívom a szellemét. Úgy érzem, valamiért beszélnünk kell. Nagy piros örvény van körülötte.
- Mi ez az örvény körülötted? – szólítom meg.
- A Szerelem Örvénye.
- Beleléptél?
- Még nem.
- Miért?
- Félek tőle.
- Félsz a Boldogságtól?
- Nem attól. Az illúzióktól.
- Félelmeddel megvalósítod, amitől félsz.
- Tudom. Le fogom vetkőzni.
- Hogyan?
- Te segítesz benne.
- Én?! Hogyan? Mikor?
- Most. Ezért jöttél. ÉN hívtalak, nem te engem.
- … Hm. Hogyan segíthetek?
- Azt csak te tudod.
- Add ide a kezed! És nézz a szemembe!
Megteszi.
- Szeretsz? – kérdezem tőle.
- Téged?
- Válaszolj, ne kérdezz!
- … Szeretlek …
- … Válaszolhattad volna azt is: szeretek. Szeretek valakit, valamit, Istent. De te ENGEM választottál. Azt mondtad, engem szeretsz. Miért?
- Mert ha téged szeretlek, nem valakit vagy valamit szeretek, nem Istent szeretem, hanem mindezt EGYÜTT, EGY-ben.
- Tudod, mit kell tenned, hogy ez megvalósulhasson a Világban is?
- Igen, tudom. Ugyanezt, mint itt. Hívni téged, a segítségedet elfogadni, figyelni rád, megfogni a felém nyújtott kezedet, szemeiden keresztül a lelkedbe nézni, és magamra ismerni benned. Ha magamra ismertem, felismerni benned mindent, mindenkit, Istent is. És felfedezni a szerelmet, mely kezdettől fogva ott van bennem, s te ennek egyik kivetülése vagy.
- Hmm…ez csodálatos.
- Igen, az. Egyetlen fordulaton, egyetlen felfedezésen múlik a boldogságom: hogy minden kezdettől fogva ott van bennem belül. Csak engedni kell, hogy kivetüljön.
Érzem az örvényt kettőnk körül. Érzem, hogy mindketten benne vagyunk. Hogy nem tudunk elszakadni többé egymástól, mert ez a centrifugális erő, ami az örvényben a Szerelem erejének mozgásából keletkezik, az egymáshoz présel bennünket.
Furcsa, itt nincsenek érzelmek. Itt csak a tapasztalati eszenciája található mindannak, amit lelkünk, s fizikai testünk által a tudatunk tapasztal.
Ami itt megtörténik, meg kell, hogy történjen velünk a fizikai világban is.
Ő rám néz. Érti a gondolataimat. Benne is megjelenik tudásként, ami bennem. Értjük, kettőnk egységétől függ, mikor tudjuk ezt megvalósítani az Anyagban. Hogy tudásunk, érzelmünk mekkora erőteret hoz létre kettőnk körül, s ez mennyire képes bemozdítani a körülöttünk lévő, Isten által nekünk adott Örök Szerelem energiáit.
Érzi, mennyire szükségem van rá érzelmileg, és én tudom, mennyire kell neki a szerelmem fénye. Egymáshoz, egymásba simul szellemünk. Már nem képes elengedni a másikat. Nincs is rá szükség. Az EGY-SÉG ideje jött el.
Legyen így, ha Isten is így akarja! Valósuljon meg az Örök Szerelem! Történjen meg a fizikai világban is ez velünk, ha meg kell történnie!
Legyen meg Isten akarata mint a Mennyben, úgy a Földön is!

TEREMTŐ SZER - ELEM

Philippa - 2009.04.19 11:15
Az Új Szerelem határtalan, éppen ezért teremtő ereje van. Hogyan lehet vele teremteni?
Mostanában egyre inkább tapasztalom, hogy megvalósulnak a vágyaim. Mióta az Örök Szerelem Forrása felszínre tört bennem, ez az erő, a Szerelem Ereje, az Ötödik Elem segít formába önteni és megvalósítani vágyaimat.
Először felfedeztem, hogy végtelen bennem, és természete szerint minden irányban árad, áramlik folyamatosan.
A bennem lévő vágyaimon is átáramlik, és megteremti számomra azt fizikai formában is. Elmesélek egy példát.
Valamikor versenyszerűen kerékpároztam. Ahogy telt az idő, úgy húzódott bennem vissza ennek megvalósítási lehetősége. Nem is nagyon küzdöttem érte, lefoglaltam magam mással; mindig találtam valamit, ami érdekelt.
Egy ideje már csak itthon szaladgáltam biciklivel boltba, vagy max. 1-2 km-es távolságokra. De a biciklim így is elhasználódott. Megérett a helyzet egy új megvásárlására.
Elkezdtem keresni a lehetőségeket. Néztem interneten, üzletekben, ismerősöknél, de minden út ugyanoda vezetett. Beleszerettem egy összteleszkópos csodába.
Úgy adódott, hogy egy ismerősünknek kerékpárboltja van. Hozzá fordultam segítségért. Mondtam, mit szeretnék. Ő igyekezett lebeszélni róla, és észérvekkel meg is tudott győzni, mondva; az a kerékpár sokkal súlyosabb, mint a többi, kisebb a kereke, nehezebb tekerni, több erőkifejtés szükséges ahhoz, hogy haladni tudjak vele. De azért elhívott a boltjába, nézzem meg, próbáljam ki.
Elmentem. Megnéztem. Kipróbáltam. És nem hagytam, hogy az ő elméje meggyőzzön. Felültem a biciklire, és éreztem, hogy ő az enyém. Nem volt nehezebb hajtani, mint az előzőt, nem volt súlyosabb, nem volt kényelmetlenebb. Találkozás volt ez a bennem lévő résszel, ami felé vágyam vezetett. Megvettem.
És azóta egyre szerelmesebb vagyok bele, egyre inkább összesimulok, egyensúlyba kerülök szívem vágyának külső megvalósulásával.
Nemcsak az Isten által mellém rendelt társamba vagyok szerelmes, hanem mindazon vágyaim megvalósulási formájába, amit Isten számomra elküld.
Mert a kerékpár mellett kitartottam már másban is. Nem alkudtam meg más, kisebb, olcsóbb, logikusabb megoldás mellett. Engedtem, hogy a szívem valósítsa meg Isten akaratát számomra. Mert nem véletlenül vágyom arra, amire vágyom. Istentől kapom a vágyat is szívembe.
Ezek a megvalósulások oda vezetnek, hogy egyre jobban bízom Istenben, egyre több minden vesz körül, amit szeretek, egyre hálásabb vagyok ezért, egyre boldogabb, és egyre nagyobb területen tudom megvalósítani az Új Szerelmet.

AZ ÖTÖDIK ELEM

Philippa - 2009.04.01 21:16
TŰZ - VÍZ - FÖLD - LEVEGŐ. Ez a négy elem alkotja világunkat. Az Új Földet viszont már nem négy, hanem öt elem építi fel.
Mi ez az ötödik elem? Aki látta a hasonló című filmet, tudja. Nagyon is igaz volt a film. Az ötödik elem a SZER – ELEM.
Az anyagi világ legsűrűbb részét, amiben eddig éltünk, a Régi Földet Isten teremtette fényből úgy, hogy kimozdította a mozdulatlan fény-egységeket nyugalmi helyzetükből, s a mozgás által energia termelődött.
A spirális pályán elinduló fényrészecskék anyag részecskékké sűrűsödtek, s Isten a Szeretet erejét használva kötőanyagként, egymáshoz ragasztotta a részecskéket. Így lett az Anyag.
A Régi Világban működő erők már nem hatnak. Az új erők, energiák segítségével teremtődik az Új Föld, de ezúttal az emberek társteremtői lesznek Istennek.
A folyamat a következőképpen zajlik. Isten elindít valamit a Teremtésbe. Kiválasztja a munkatársait, akik ebben segítségére lesznek. Elindítja az impulzust a megfelelő emberek felé. Az emberek befogadják, vágyakat ébreszt bennük. Mikor már olyan erős a vágyuk, hogy Istenhez fordulnak, segítséget kérve a megvalósításhoz, Isten számára ez egy jelzés, hogy odaért az impulzus ahhoz, aki a teremtésben munkatársává lesz.
A társteremtő dolga, hogy hagyja megvalósulni elvárások nélkül, önmagán maradéktalanul átengedve Isten erejét.
Hogy jön ide az ötödik elem? Mi köze ehhez a szerelemnek?
Jézus azt tanította, a hit erejével bármi megvalósítható. Ez a Régi Világ rendje szerinti tanítás.
Az Újban van még egy erő, ami a Hit erejétől is nagyobbnak bizonyul. A Szerelem ereje.
A szerelem eddigi tudásunk szerint két ember közös ügye. Kettőjük között áramló energia.
Nem így az Új Szerelem. Az szabad, és minden irányban hat. Nem gátolhatja senki, semmi ezt az áramlást. Örökkévaló áradás ez. Megszületéséhez szükséges Isten és a másik fél is, aki eddig a szerelem tárgya volt.
Az Új Szerelem nem birtokolni akar, nincs már rá szüksége. Épp ellenkezőleg. Szabadon engedni, szabadon áradni. Mindenfelé, nemcsak a két ember közt. És ahogy a régi rendben a Szeretet volt a kötőanyag az anyagi részecskék között, itt most, az Újban, a magasabb frekvenciájú anyagban, a szeretettől magasabb frekvenciájú erő kell; ez a SZER – ELEM.
Ehhez kellett Istennek az Ember, mert ezt egyedül nem tudta megcsinálni.
A SZER – ELEM így hát MINDENT be fog tölteni a Földön, s ehhez elengedhetetlen a fizikai világban való megélése, sokkal teljesebb formában, mint eddig.
Most még elképzelni sem tudjuk, milyen csodálatos élmények várnak ránk az Új Szerelemben, hiszen még csak a küszöbön állunk.
VELEM TARTASZ EZEN AZ ÚTON?

2009. május 14., csütörtök

HOVÁ TŰNIK A FÉLELEM?

Philippa - 2009.03.17 15:00
Újabb beszélgetés Adamával, Telos városának főpapjával:
- Adama, beszélnél velem újra?
- Természetesen. Állok rendelkezésedre.
- Nem értek valamit az ikerláng kapcsolatban.
- Hallgatlak.
- Azt mondtad, előbb belül jön létre, aztán kívül. De én úgy érzem, bennem egyszerre történik mindkettő. Elindul belül, és már történik is kívül.
- Ez csak a szellemi fejlettségedet mutatja. Azt jelzi, mennyire összhangban van tested, lelked, szellemed, mennyire egyberendeződött már.
- Amikor teljesen egyberendeződik, akkor egyszerre megy végbe belül s kívül?
- Igen. Most is egyszerre megy végbe, csak az Időben elfoglalt helyedtől függően érzékeled csúszásként.
- S ha egyszerre érzékelem, azt jelzi, máshol leszek az Időben?
- Akkor már nem az Időben leszel.
- Hanem?
- Az Idő múlik, járja köreit, de ciklusai nem hatnak már rád, fölébe emelkedsz. Tudatod emel ki belőle.
- Értem … azt hiszem. Még valami: néha a szerelmet is hullámzani érzem magamban. Mintha néha nem lenne jelen bennem.
- Jelen van, csak figyelmedet másfelé fordítod. Ha rágondolsz, érzed?
- Igen. És így még soha nem éreztem. Simogat, körbeölel, ringat.
- Ez a szerelem.
- A lángot is érzem. De ez nem égető láng, hanem hűvös, szelíd, éltető.
- Pontosan ez az. Élet – erő.
- Ez mit jelent?
- Amint fizikai jelleg is hozzáadódik, vagyis hatni tud már testedben is, tested anyagát is átjárja, áthatja, elkezd áramlani egész testedben az az ÁRAM, ami a két láng között megjelent.
- Nahát…!
- Élettel tölt fel.
- A láng ugye nem alszik ki?
- Miért gondolkodsz ezen? Ne a félelmet tápláld magadban! Csak fogadd el Isten teremtésének ezen aspektusát is,és éld meg békében, szeretetben, összefonódásban. Vele (Istennel) s társaddal.
- Igazad van. Eddig túlságosan a félelemben éltem.
- Azért, mert figyelmed fókuszát arra irányítottad.
- Hogyan lehet megszabadulni tőle?
- Nem lehet megszabadulni tőle. Ott van benned, el nem nyomhatod, vissza nem szoríthatod. Csak elérheted, hogy ne nyilvánuljon meg.
- Hogyan?
- Működésképtelenné teszed azzal, hogy szeretettel, s szerelemmel itatod át teljes lényedet. Abban élsz, s nem bánthat semmi. Csak az bánthat, akinek megengeded, hogy bántson.
Óriásit kell sóhajtanom. Adama mosolyog:
- Látom, nagy hatással voltak rád szavaim.
- Igen, szívből köszönöm!
- Igazán nincs mit. A szerelem segít majd mindenben. Kiapadhatatlan forrás szívedben. Csak akkor apad ki, ha elhiszed, hogy kiapadhat, s ezzel bezárod, elzárod az áramlás útját.
- Most már tökéletesen értem. Szeretlek, Adama, és köszönöm!
- Én is szeretlek téged, kedvesem …

TE VAGY?

… Hívom, de nem látom, csak érzem, mikor megérkezik. Ő szólít meg:
- Itt vagyok.
- Miért nem látlak?
- Majd fogsz, ha rám hangolódsz.
- Ki vagy te?
- Akit hívtál.
- Mi a dolgod velem?
- A szerelem.
- ?
- Megéljük minden elképzelhető és elképzelhetetlen módon.
- Hol voltál eddig?
- Felkészültem rád.
- S kész vagy már?
- Különben nem találkozhattunk volna. De kérlek, ne siess! Van időnk mindenre. Olyan csodálatos minden, amit együtt fedezünk fel. Én még mindig nem tértem magamhoz az első kábulatból.
- És ezt értésemre is adnád?
- Nem volt elég érthető?
- Félreérthető.
- Jó. Nyíltabb leszek, célratörőbb.
- Rendben. Hogyan segíthetnék neked, hogy ne félj?
- Nem félek, csak nem akarok sérülést. Se neked, se nekem.
- Ezt úgy hívják: FÉLELEM.
- … Hm… igazad van…
- Mit tegyek, hogy ne félj?
- Add önmagad! Olyan kedves vagy, szerény és figyelmes. Úgy hiányzott ez nekem … Most ezekben fürdöm minden nap. A kedvességed körbevesz, ahányszor csak rád gondolok.
- Félsz a szerelemtől?
- Attól nem. A fájdalomtól, az elvesztésétől.
- Nem fogsz elveszíteni, engem nem. Soha.
- Tudom, azért nem sietek. Szeretnélek lassan felfedezni.
- Jó. Rendben.
- És te mit szeretnél?
- Hogy egy kicsit éreztesd velem, hogy fontos vagyok számodra, hogy ott van a szívedben a szerelem, és nem félsz nekem adni belőle.
- Hogyan szeretnéd?
- Minden elképzelhető módon. És úgy is, ahogy nem tudom elképzelni.
- Mit szeretnél még?
- Hogy ne okozzak neked csalódást.
- Nem okozol. Nincsenek elvárásaim. Elfogadlak úgy, ahogy vagy.
- Én is téged. Felismertem, hogy Isten küldött, s az a legjobb a számomra most, amit benned nekem adott.
- Én is így érzem.
- Az, hogy ő is itt van, a múltad, zavar téged?
- Nagyon.
- Szégyelled magad?
- Igen.
- A szeretetet nem kell szégyellni. Hogyan szabadíthatnám ezt fel benned?
- Nekem kell megtennem.
- Segíthetek neked benne?
- Már az, hogy létezel, segít nekem sok mindenben.
- Szívből örülök neki. És nem siettetlek. Elfogadom azt, amit adni tudsz úgy, ahogy éppen adni tudod.
- Köszönöm neked! Ha tudnád, milyen nagy szükségem van erre, és mióta várok már rá, hogy gyere! Már feladtam.
- Már én is, azt hittem, más való mellém.
- Én is. És ne haragudj, hogy nem ismertelek fel rögtön!
- De felismertél.
- …Igen, éreztem valamit, de nem tudtam, mit.
- Igen, én sem … erős vonzást. Meg is írtam neked.
- Szívemig ért, amit írtál. Minden a szívemig ér, amit írsz, annyira tiszta.
- Te is a szívemig érsz a szavaiddal.
- … Jó lenne veled lenni.
- … Jó lenne …
- Sietek hozzád, ahogy tudok, de még dolgom van magamon.
- Tudom, idő kell, míg el tudunk indulni egymás felé, míg megerősödünk ezektől az energiáktól.
- A szerelem egymáshoz vezet majd.
- Igen, ami a te szívedben van, hívja az enyémet.
- S a tiéd az enyémet szólítja.
- Egymásra találnak majd.
- Így lesz jól … Szeretlek.
- Mondod majd nekem?
- Mondom bizony, százezerszer, örökkön örökké.
- Köszönöm …

2009. május 8., péntek

A VÉGSŐ PRÓBATÉTEL

2009.03.10 12:31
A Remény Útja

Tegnap óriási próbatételen estem keresztül ismét. Újra szembesültem azokkal a problémákkal, amiket eddig sem tudtam megoldani. Azon az emberen keresztül tett próbára Isten ismét, akit szerelmemnek küldött. Megmérettettem. Újra csak társam félelmével kerültem szembe, s olyan csomagolásban adta elő, ami előtt eddig mindig meghajoltam. Nevezetesen, az ÁLDOZAT szerepét játszotta el, amit nagyon jól ismerek, mert magam is sokáig ezt játszottam. Magasabb elvekre hivatkozva az Istentől szívébe kapott szerelmet nem irányítja felém, e szerelem energiáit lealacsonyítva magában a tudását és segíteni akarását helyezi fölébe. A lényeg, amit megkaptam már párszor a mellém rendelt férfiaktól: nem érnek rá szerelmesnek lenni, más a dolguk, feladatuk van, amit akaratukkal, elméjükkel kitaláltak maguknak, és azt követik. Elfogadják ugyan, amit én adok nekik, de letaszítanak engem az áldozat szintjére. Hozzak én áldozatot, ők nem tesznek semmit. Fogadjam el őket így, ők nem hajlandóak változtatni semmin. Nem értettem, miért kerülök már megint szembe ezzel. Rövid időre óriási erejű düh hatalmasodott el rajtam. Épp lefekvéshez készülődtem, s mikor lehunytam a szemem, megjelent előttem a Sátán képe. Tisztán láttam, a legutolsó részletre is emlékszem. Önelégülten mosolygott, s felajánlotta, ő megadja nekem, amire vágyom, csak tartsak vele. Láthatom, Isten csak hiteget, nem adja nekem, amit szeretnék. Egyetlen gondolat erejéig sem hittem neki. Azt válaszoltam; ha a szívemben lévő szerelmet felé engedném, egy pillanat alatt semmivé foszlana tőle, hiszen ő csak illúzió, és az emberek fájdalmának energiáiból él. Ha Isten úgy rendelte nekem, hogy a szerelmem most így forduljon felém, biztos van értelme, elfogadom. Ha küld mást, azt is elfogadom, ha nem kell szerelmesnek lennem, azt is elfogadom, ha vissza kell térnem hozzá úgy, hogy nem élhettem meg, amire vágyom, azt is elfogadom, mert SZERETEM Istent és mindazt, amit nekem ad. Az Ördög egy szempillantás alatt eltűnt, s nagy fényesség vett körül. Segítőimet rögtön felismertem, s hagytam, segítsenek. Érzelmileg kiürültem, de éreztem; a szerelem, mint egy forrás, kiapadhatatlanul buzog bennem, de nem belőlem ered, hanem összeköttetésben van Istennel. Ő táplálja bennem folyamatosan. S most már nemcsak belül éreztem, hanem azt is érzékeltem, hogy körbevesz és a fejemet is betölti. Ez volt a bibi eddig. Ott még nem találtunk egymásra a szerelmemmel. Észben, tudásban, akaratban még két külön rész vagyunk. Előbb BELÜL kellett megtörténnie, abban a részben is ki kellett egyensúlyozódnunk, összekapcsolódnunk. Sikerült, bár érzékeltem a félelmét, de nem törődtem vele. Kértem, ha Isten is úgy akarja, történjen meg. Az Ő akarata teljesüljön,bármi is az, ne az enyém, és ne a szerelmemé. Mikos és Adama segítségével a Belső Földről sikerült kiegyensúlyozni magamat. Ők pontosan tudták, mi történik bennem, velem, s azt is, mit kell tenniük. Egyedül nem tudtam volna semmit tenni, zuhanhattam volna le a szenvedésbe megint. Keresztre feszítettem volna magamat újra. Felfogtam, csak EGYÜTT tudunk kilépni eddigi nyűgeinkből, egymás szeretetteljes segítésével.

Reggelre megértettem, mi volt a baj. Eddig mindig hagytam, hogy a szerelmeim határozzák meg életem kimenetelét. Az ő akaratukat hagytam megvalósulni. Most túlléptem ezen, és Isten akaratát hagyom megvalósulni, bármi is az, levetve magamról a ragaszkodás utolsó béklyóit is. Mikor eddig eljutottam, FELÉBREDTEM teljesen.

Megértettem, Isten csodálatos ajándéka éppen az, hogy az fog megvalósulni, amire vágytam, amit mindig szerettem volna elérni, de sem a szerelmem akarata vagy nem-akarata, sem az én akaratom nem szükséges hozzá, mert megállítja a megvalósulás folyamatát, és belekényszerít egy újabb kör végigjárásába. Ha magam csinálom végig ugyanezt a folyamatot akaratom által vezérelve, csak illúziót teremtek vele. Csak Isten döntheti el, mikor adja ide nekem, mikor élhetem meg, és csak ő teremtheti meg bennem, ő sugározhatja rajtam keresztül a Világba, amit szeretne ÁLTALAM megvalósítani. Semmilyen földi erő, mágia, akarat nem hozhatja előbbre a megvalósulását annak, amit szeretnék. Isten tudja, mikor tudom úgy elfogadni őt, hogy örökkévalóvá legyen bennem s általam minden ajándéka.

Ha ellenállok Isten ezen törvényének, fájdalmat okozok magamnak, ha hagyom megvalósulni, úszni fogok a Szerelem és Boldogság hullámain. Ahogy úszom most is, bár most még csak a REMÉNY hullámain. S hívlak, GYERE VELEM TE IS!
Rainer Maria Rilke: Szerelmes dal
Mint tartsam az én lelkem, hogy ne érjen a te lelkedhez? Mint emeljem innen más dolgokhoz fölötted, észrevétlen? Jaj, csak lehetne a homályba vinnem, rég elveszett magányba, a sötétbe, Hol elhagyatottan néma – tompa csend ül, S nem zeng a táj, ha mélyem mélyen pendül.

De az, ami megérint téged, engem, Már egybefog veled, s titkom kizengem, A két iker-húr egy hangot fuval. Milyen hangszerre vonták szíveinket? S milyen játékos tart kezében minket, Ó, égi dal?
http://www.youtube.com/watch?v=VebM_ptyRwk

2009. május 2., szombat

IKERLÁNGOK

Philippa - 2009.03.12 16:49

Beszélgetés Adamával, Telos városának főpapjával:

- Beszélnél nekem, Adama az ikerláng kapcsolatról? Mi még csak találgatunk. Rengeteg információ van a Világban ezzel kapcsolatban, de egyikről sem érzem, hogy igaz lenne. Elmondanád, valójában miről is van szó?
- Igen, természetesen. A helyzet egyáltalán nem olyan bonyolult, ahogyan ti azt gondoljátok. Gondolataitokkal mindent túlbonyolítotok. Az igazság a szíven keresztül nézve közelíthető meg ebben is, mint minden másban az Univerzumban, mert itt minden Isten szeretetéből született. Érzelem-lények vagyunk. Olyan érzelemre vágyunk, mely pozitív rezgéseket hordoz. Mivel testet adott nekünk Isten szeretetének kifejezésére, így tulajdonképpen testtel rendelkező szeretet-organizmusok vagyunk. A szeretet energiáin, frekvenciáin keresztül kommunikálunk egymással. Ami nem ezen a nyelven beszél, az csak háttérzaj, zörej, torzulás a szeretet alaphangjához képest.
- Igen, ezt eddig értem.
- Férfiak vagyunk és nők. Azért teremtett Isten így bennünket, hogy általunk megélhesse saját szeretetének kifejeződését, és rajtunk keresztül önmagára találhasson bennünk. Nem tudom, érted-e?
- Igen, értem. A bennünk lévő isteni rész talál egymásra a szerelemben.
- Nem, nem mindegyik szerelemben, csak ami a szív frekvenciáján tud kommunikálni egymással. Mikor két szív együtt dobban – ti így fogalmaznátok. Mi másként.
- Hogyan?
- A szív nem a fizikai szívet jelöli, hanem a szívcsakrát, melynek frekvenciatartománya az F (fá) hang.
- Igen, ezt ismerem, tanultam zenét.
- Ami az F hang rezgéstartományába tartozik, és a zöld vagy rózsaszín szín fénytartományába, az a Szeretet hangja és színe.
- Miért ábrázoljuk mi pirossal a szerelmet?
- Mert lehangoljátok a legalsó csakra szintjére. És ott élitek meg, az alsó 2-3 csakra szintjén, a szívbe nem engeditek fel.
- De nem is ott lent kell kezdődnie, nem, Adama? Úgy érzem, a szívből kell indulnia.
- Igen, de nem neked kell elindítanod a szívből. Amikor minden egyes rezonanciahullámot egybe tud fogni a szívcsakra, akkor születhet meg az Örök Szerelem.
- Úgy érted, az alsó csakrák energiáit is, és a felsőket is a szív gyűjti egybe?
- Igen. S ha meg tudja tartani magát ebben az állapotban, akkor te magad leszel a SZÍV. A Valóság középpontjával leszel EGY, Istennel.
- Hmm…
- És amint ez megszületik bennetek, megtaláljátok majd, aki mellétek rendeltetett. Minden egyes szív ugyanis egy picikét különbözik a többitől. Egyéni szálak, hangok, szimfóniák vannak beleszőve. Isten játékos kedvét bizonyítja, aki mindenféle formában szeretné megélni ezen teremtményei által a szerelmet, az örök egymásra találást.
- Tehát csak egyvalaki van, ha jól értem, mindenki számára rendelve?
- Igen.
- És miért hívják ikerlángnak?
- Azért láng, mert mikor egybegyűlik ez a sok erő a csakrákból, mint egy mágneses hullám, felizzik, egymásnak feszül a sok energia. A két pólus (a női és a férfi) egymásba kapaszkodik belül. Ebből a mágneses vonzásból vonzás-taszítás keletkezik. De az összevont energia nem engedi ellökődni egymástól.
- Értem. Mint mikor két egypólusú mágnest közelítünk egymáshoz, és feszültség képződik a két fél között.
- Feszültség áramlik. Szó szerint ÁRAM-má lesz.
- Akkor ennek a hangját hallottam magamban?
- Igen.
- Ha egyszer létrejön, úgy is marad?
- Várj még! Mondom tovább: létrejön a feszültség, mágnesesség, áramlás, ÁRAM, és felizzik, kigyullad a FÉNY belül.
- Mint egy villanykörtében?
- Hasonlóképp.
- Ez a Fény más, mint a belső fény?
- Nem. Ugyanaz, csak a szívben van; nem az energiacsatornában, hanem a gyűjtőpontban.
- Értem.
- Felizzik mindkét fél (női, férfi) belül. Két láng születik. Egyformák.
- Értem. Ikerlángok.
- Igen. Mikor elkezd működni, automatikusan odavonzza magához azt, akiben ugyanaz ugyanígy ugyanolyan frekvencián, módon, hangon, színben működik.
- De Adama …, mi úgy tanultuk az iskoláinkban, hogy két ellentétes pólusú mágnes vonzza egymást. Ha egyforma töltésű, akkor hogyan vonzza ugyanazt magához? Azt taszítania kellene, nem?
- Amint bent, úgy kint. Ugyanaz megy végbe kívül, mint belül. Odavonzod, ami még ellentétes, összekapaszkodsz vele, azonossá leszel, felgyújtod benne a lángot, és nem bírsz többé elszakadni tőle.
- Ó… így már érthető.
- Akarattal nem vonzható be. Csak úgy működik, ha hagyod, hogy előbb Isten véghezvigye benned a felizzási folyamatot.
- Hogyan?
- Hagyd, hogy építsen benned kedve szerint! Ha eljön az idő, megérzed majd, mikor működésbe lép.
- Nekem működik valami, de nem tudom, kész van-e már.
- Minden pillanatban kész lehet. Már odavonzottad az ellentétet, összekapaszkodtál vele, azonossá lettél, összeolvadtál, felgyúlt a szikra, már csak a láng hiányzik.
- …Hú…Fájdalmas. Majd szétszakad a testem tőle.
- Át kell, hogy égesse az anyagodat.
- És ha megvan, rám talált, mi a dolgunk együtt?
- Hagyni, hogy Isten mindenféle módon szerethesse magát benned a társad által, s elfogadni, bármi is történik. Nem könnyű az Út, de végtelen, mindenre van idő, csak türelem …
- Köszönöm, Adama, nagyon sokat segítettél nekünk!
- Én köszönöm, hogy ilyen nyitottak vagytok, és sokkal erősebbek, mint hittük …

http://www.youtube.com/watch?v=oRGKhR_LHjU

NYITVA AZ ÚT

Philippa - 2009.03.06 17:05
Tegnap fordulóponthoz értem.Két angyal segített benne,hogy átéljem.Földi angyalok.Köszönöm nekik szívem minden szeretetével!Hárman megyünk tovább,két testőrangyalom véd engem szeretetével,szerelmével.
- Jézus, kérlek, beszélj velem! - Itt vagyok, Kishúgom… - Mi történik? Érzem, hogy megnyílt a Szerelem Univerzumába vezető kapu. - Így van. Megnyílt. TE nyitottad meg. - De hogyan? - Úgy, hogy a szívedbe engedted Isten akaratát. Ez volt a kulcs. Annyira szereted Istent, hogy kész voltál az Ő akaratát megvalósítani a Szerelemben is, és feláldozni magad az Ő tervéért, és a feladatod sikeres elvégzéséért. - Igen. Most is kész vagyok. De nem ettől nyílt meg a Kapu. - De igen. Elért istenszereteted egy olyan pontra benned, mikor önzésedet teljesen feloldotta. Ezen a ponton MINDENT elfogadtál Istentől. S beléphettél az Újba, melyben jelen van MINDEN, amit eddig megéltél; csak amit eddig részekre megosztva éltél meg, most megtalálod EGY-ben S ezt az EGY-et megtalálod majd MINDEN-ben.
- Tegnap azt éreztem; végre, megszabadultam, nem vagyok már hozzáláncolva ahhoz a feladathoz, amit Isten rám bízott, és soha nem tudom megvalósítani, mert én hiába szeretném, ha a másik fél még fél, és nem vállalja. Minden életem erre ment rá, nem bírtam elviselni ennek feszültségét. Most pedig leoldódott ez rólam, és végre SZABAD SZERETNEM azt is, aki nem bánt, aki nem gerjeszt félelmet bennem, nem pusztít el… Szabad szeretnem mindenkit, nincs akadály már a SZERELEM útjában. Nincs meghatározva, kit kell szeretnem, milyen elveket követni, a SZERELEM TELJESSÉ lett bennem, kitágult. - Így van.- De miért kellett eddig így megélnem, mit csináltam rosszul?- Mindent jól csináltál, Kishúgom… A feladatod az volt a két társaddal, akik a szerelmeid voltak; horgonyoz
d le a Szerelem Univerzumát a Sűrű Anyagban, a negatív tartományban. Megtetted.
- De azt hittem, velük kell majd felemelkednem, hogy majd a pozitív részt is velük éljem meg. - Isten akarata egyesült a tiéddel, mikor új társat kértél tőle. S nem véletlenül kérted. Kérésed is ő adta szívedbe. - Akit kértem, ő lesz az új társam, az új szerelmem? - Nem lesz, már AZ. Ő az Örök Szerelmed, kiben egyesül mindkét eddigi szerelmed. Ő az, akivel a Szerelem teljes spektrumát megélheted, mert benne van az EGÉSZ. Teljessé tette a te szerelmed, melyet Isten adott szívedbe. A lángot Isten lobbantotta fel mindkettőtökben, s nem egymásban lobbantottátok fel. Az isteni tűz örök, az emberi gyorsan EL – ÉG, s akkor mindkettőnek elég a szerelemből, megvalósul a VÉG. - Hmmm...köszönöm, hogy elmondtad... S most mi lesz? - Csak ne félj! Tárd ki szíved, s lépj be a Kapun bátran TE is! A Szerelem Univerzuma téged is vár. Fedezd fel! Éld át! Szeress! - Köszönöm, Jézus …érzem, hogy jönnek velünk sokan, érzik sokan … - Igen, Kishúgom, … érzik … a szeretet él … a szerelem is … örökké …

2009. május 1., péntek

LÉLEKTÁRS - A VALÓDI SZERELEM

A lélektárs az, akit Isten neked teremt, hogy megélhesd vele együtt a boldogságot lényed mindhárom részében: lélekben, szellemben és testben.
Ezt a hármas egységet nem részekre bontva, hanem EGY-ben kell megélni. Bármilyen események történnek veled s vele, mind azért vannak, hogy érzelmileg, tudásban és fizikai testetek anyagában is megerősödjetek. Addig vagytok csak elválasztva egymástól, míg isteni részetek nem kezd el aktiválódni. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy minden cselekedetedet Istennel együtt kell végezned, különben nem találsz rá arra, amit Isten a boldogságodra rendelt. Ha Isten nélkül teszel bármit, akár egy olyan egyszerű dolgot, hogy nélküle végzed a mindennapi munkádat, ez elfordít Istentől, s észre se veszed, a Félelem felé sodor. Ha kéred Istent, hogy mindenben legyen veled, ha vele együtt cselekszel, olyan dolgokat fogsz megélni, amik felé ő vezet, amikben ő is jelen van. Isteni dolgokkal találkozol majd, isteni megnyilvánulásokkal. Veled együtt a lélektársadban is elindul ez a folyamat, mert össze vagytok kötve. Ezer szál fűz egymáshoz benneteket. Ha benned elindul egy gondolat felé, biztos lehetsz benne, hogy eljut hozzá, érzi a lelke.
S ha már rátaláltál, s ott van melletted, egymáshoz simul a lelketek. Már a fizikai jelenléte is olyan, mintha milliónyi simogató kéz nyúlna ki feléd, s érne el lelkedig. Fizikailag is érzékelheted a simogatást, a belőle áradó szeretethullámokat, amik önkéntelenül is elindulnak tőle hozzád, anélkül, hogy tennél érte bármit. Nem kell megnyerően viselkedned, vagy szépen felöltöznöd, vagy ajándékokkal kedveskedni neki, ő önmagadért szeret. Az istenit szereti benned, amely neki lett adva belőled.
Szempillád egyetlen rebbenéséből fel tudja mérni érzelmi és gondolati állapotodat, s segít abban, hogy pozitív irányba tereljen mindenféle vonatkozásban.
Segít, hogy önmagaddá lehess mellette kendőzetlenül, póztalanul. S csupán csak azért szeret, mert vagy.
Minden gondod lényegtelenné válik mellette, már az boldogság, ha egymás szemébe néztek. A létezés boldogsága, a szerelem örök ünnepe szívedben az ő teljes lényének a jelenléte.
Hát … én így látom Őt. Te hogyan látod?
http://www.youtube.com/watch?v=aKFPFwuPi4k