2009. július 24., péntek

TŐLE

Philippa - 2009.07.23 21:00 Kaptam egy verset a szívembe tőle...

Hozzád szól szívem,

Bár ténylegesen ezt el nem ismerem.

Űz a vágyam feléd

De leküzdöm, le én.

Szívem ha hagynám,

Hogy elfogadjon,

Ég s Föld együtt

Lángra kapjon,

Soha nem érném el, mit kitűztem.

Isten útjához nem leszek hűtlen.

Kegyetlennek tűnök,

De szívem vad,

Szavamra eszem nem hallgat.

Ha jönne egy angyal, s elkísérne,

Fejem meghajtanám előtte.

De hiába várom, utat nem mutat

Szívemnek most semmi sem.

A kincset keresem benned,

Pedig tudom, nem ezt kell keresnem.

Száműztelek az álmokba,

Kegyetlen tervem mostoha.

Nem bántanálak, de nem kértem,

S te mégis adod szerelmed énnékem.

Miért ily tiszta a te szíved?

Miért játszik, s nem ijed?

Életem lángra lobbantja,

De akaratom ezt nem hagyja.

Ó, Istenem, bár tudnám, mit tegyek?

Világosítsd meg lelkemet!

Napjaimat a kín átjárja,

Elutasítom őt, de hiába.

Ott van, legbelül énbennem,

Kivetném magamból, de nem teszem.

Talán ha majd már nem félek,

Elmegyek egyszer teérted.

Utam utadhoz terelve,

Szívem szívedhez emelve,

Kezem kezedbe temetve,

Lelked lelkembe ölelve.

2009. július 21., kedd

IKERLÁNGOM?

Philippa - 2009.07.20 18:00
Szívem felismerte Őt, bár kellett némi harcot vívni önmagammal, hogy teljesen el tudjam fogadni.
S még ma sem könnyű, hogy az illúziók mögött meglássam, mi a Valóság, de egyre könnyebben és gyorsabban sikerül.
Megtaláltam Őt a múltban is. Előző életeimben mindig akkor bukkant fel, mikor meg kellett tanítania valamire. Talán akkor lehetőség lett volna az egymásra találásra is, de sosem történt meg.
Most úgy látom, az egymásra találásnak is fokozatai vannak, s ezt egy élet alatt nem tudtuk megoldani.
Két életemben találtam őt meg, és láttam meg, mi történt velünk, de ott volt egy harmadikban is. És jelen van MOST is.
Az egyik élet Görögországban volt. Leonidas spártai király lánya voltam. Királylány, mégis milyen életem volt. A legszegényebb koldus is gazdagabb volt tőlem.
Apám megtagadta a szerelmét, a feleségét, s száműzte a várandós asszonyt. Egy kis erdei házikóban húzta meg magát, egy kastély mellett, az Athén melletti erdőben. Megszülettem, de anyám nem sokáig bírta a nélkülözést, és meghalt. Úgy nőttem fel, mint egy kis vadállat, a kastély cselédei adtak ennem.
Később, mikor már felnőttem, fiúruhában jártam, hogy a férfiak ne ismerjenek fel, s ne bánthassanak. Egy fiatal, jóképű vadász mégis megtudta, hogy lány vagyok. Egymásba szerettünk, és nagyon sokszor meglátogatott. Teljes szívemmel szerettem őt. Szerelmünk gyümölcse hamarosan megmutatkozott. Terhes lettem, s mindenhol kerestem, hogy elmondhassam neki.
Utolsó emlékem arról az életről, hogy megláttam az erdőben őt, szaladtam utána. De eltűnt a szemem elől, és ekkor váratlanul egy golyót kaptam a szívembe. Lelőtt az én „vadászom”, hogy ne derüljön ki, hogy szeret engem. Ugyanis ő volt a kastély ura, feleséggel, gyerekekkel.
Megölt, hogy fenntarthassa a látszatot, ami fontosabb volt neki, mint én, a szerelem, vagy születendő gyermeke.
A golyó nyomait ma is viselem testemen, bár a fájdalmat, amit a lelkemben okozott, már sikerült feloldani.
Abban az életben nem tudtam róla, ki vagyok, anyám nem árulta el. Ő pedig, aki az apám volt, most ugyanezt a kiközösítést újra eljátszotta velem. Pedig ez is csak illúzió, s a valóságon ez mit sem változtat.
A másik élet, amiben felismertem őt, Olaszországban történt.
Vagány fiú volt, én fiatal lány. Kritikus szemekkel figyelt engem, messziről. Mindig pontosan tudta, hogy nekem mit és hogyan kellett volna cselekednem, szerinte. Gúnyosan, lekezelően bánt velem.
Elit társaságban mozgott, mutatós nők vették körül. Kinevetett engem, mert egy halászfiúba voltam szerelmes, pedig én is gazdag és híres, de elszegényedett családból származtam.
De ugyanakkor ott voltam a szívében, mélyen eltemetve.
Aki ismer minket, tudja, milyen tökéletesen eljátszottuk ezt is a mostani életünkben. Volt még egy élet, a navajok földjén, de ott még nem láttam meg, ki volt Ő. Talán nincs is rá szükség. Érzem, hogy ott volt.
Megkegyelmezek magamnak, és nem hozom felszínre ezt is magamban, nem élem át az ottani fájdalmakat és elutasítást újra. Megbocsátok neki is, és magamnak is az összes tévedésért, amit tudatlanságból vagy félelemből megéletett velem, és én magammal. Vállalom a következményeket.
Talán épp így kellett történnie, hogy MOST találjon meg engem a szívében. Mert nem véletlen, hogy én megtaláltam és felismertem Őt. Nem véletlen, hogy bennem elindult a szerelem iránta. Ha Isten nem akarta volna így, nem történhetett volna meg.
És ez az életünk már nem a hiábavalóságról szól, nem az illúziókról, hanem a nagy megtalálásokról, felismerésekről, ráébredésekről, megvilágosodásról, a visszatérés lehetőségéről.
Szívemből egyre tisztábban, erősebben árad, amit Isten ültetett belé. Isten megmutatta nekem, ki Ő. Évekkel ezelőtt kértem tőle egy társat, és a szemem előtt gyúrta össze abból a két szerelmemből, akik életeken keresztül elkísértek. És tényleg olyan lett; külsőre, tulajdonságokban, még a hangja is. Őszinte öröm lelkemnek, hogy ő létezik, és hogy ismerhetem a Világban is.
S aztán Isten megmutatta azt is, hogy mielőtt én kértem volna, hogy adjon nekem új társat, Ő már kérte azt, hogy neki is adjon. Előbb teremtett engem neki, mint őt nekem. Egymásnak teremtve – már pontosan értem, mit jelent ez. Hihetetlen csoda.
Vállalom, hogy megélem ezt a csodát minden vonatkozásában, negatív, fájdalmas, de pozitív, boldogító megnyilvánulásaiban is, és szívem minden szeretetével megköszönöm Istennek.

2009. július 16., csütörtök

SZERETLEK

Szeretlek…
Megértettelek.
Értem, hogy csak azt hitted,
Beteg vagyok,
S meg akartál gyógyítani.
Minden erőddel ezen fáradoztál.
Megsajnáltál, segíteni akartál.
Féltettél engem …
Értelek, s már nem félek,
Szeretlek…
A szeretet eltörli bennem a félelmet,
A megértés fénye átvilágítja
A Sötétséget.
Kész vagyok…
Megértem Rád.
Megértem a szerelmedre,
S szívem érzi, Te is felkészültél.
Nem vagyok beteg már....
Meggyógyítottál....

2009. július 14., kedd

IKERLÁNG - ÁLDÁS

http://www.youtube.com/watch?v=Sn6qkqvTF_o&feature=channel
Ennek a videónk a szövegét lefordította egy kedves barátnőm, én mégis arra kérlek, ne vedd ezt szentírásnak! Használd útmutatónak, s a saját szívedre hallgass!

A pillanatban, mikor hallottam az első szerelmi történetem, keresni kezdtelek, nem tudtam milyen vak dolog ez. hisz a szerelmesek nem találkoznak végül,... ők egymásban élnek folyamatosan. - Rumi -
A lélektársnak, hogy az élet útján egymás mellett menjünk, a szerelmesnek, aki fényt ad a miénkhez, hogy az árnyékok eltűnjenek.
A partnerért, aki kiegészít minket. Sokan áhítoznak az ikerlángjuk után S nem ismernek fel azt, hogy az ikerlángjuk mindig velük van, mindig a részük marad.
Az ikerláng az ellentétes polaritása a léleknek, mely a teremtésnél kettéválasztódott.
Az ikerlángok ritkán inkarnálódnak egy életben, vagy egy bolygóra.
Mikor az ikerlángok találkoznak személyesen, az az inkarnációik köreinek végét jelzi, és a nagy egyesülésük pillanata átalakul mások önzetlen szolgálatává.
Bizony nem túl gyakori, hogy bárki találkozzon az ikerlángjával egy életben.
Az ikerpárod elküldheti Neked áldását, hogy meg tudd erősíteni a jelenlegi párkapcsolatod, vagy segíthet, hogy megtaláld a lélektársad, hogy ebben az életben párod legyen, hogy még jobban kapcsolódjon Hozzád, még ha idő és tér is elválaszt, vagy épp dimenziók, hogy beáramoltassák a lelkük energiáját a tiédbe, mint áldást.
"Az énekem megérinti homlokod mint egy áldó csók, és a dolgok lényegében téged látlak"
Ez az ikerláng - áldás
"Mikor egy szerelem nagy, mindig nagy csodák történnek" Az áldás egy spirituális energia-infúzió, és isteni szándék, a boldogságtól, hogy létezel ezen a bolygón.
Az esszenciája a kozmikus házasságnak, az összevegyülése az energetikai lenyomatoknak, hogy kiegyensúlyozzák, kiegészítsék és teljessé tegyék egymást, és ezt lefordítsák a hétköznapi párkapcsolatok nyelvére.
"Úgy érzem, szerettelek számtalan formában, számtalan időben. Élet élet után, korszak korszak után, örökké"
Az igazi ikerláng áldás csillapítani tudja az elszakadás okozta fájdalmat.
Eredménye a teljes szabadság, hogy szeress másokat, és jobban kinyisd szíved a lélektársadnak, a lélekcsaládodnak, akiket megtalálsz ebben az életben.
Helyesen használva, a tiszta szándék és a figyelem törvényét átnyúlhatsz időn és téren, és megérintheted az Ikerfeled. Kérd áldását!
Vagy megkapod...
hogy kapcsolódjon és egymásba integrálódjon az eredeti lélekenergiája mindkét félnek az életben is, az életedben is. Emlékezz, míg el nem jön az újraegyesülés ideje. Az ikerlángod szeretné, hogy boldog légy.
"Megtaláltam azt, kit a lelkem szeret" - Salamon éneke -

2009. július 12., vasárnap

FELTÉTELEK NÉLKÜL

Philippa - 2009.07.12 17:54

Szeretlek, mondtad,
de csak tetszett a lényem,
csak jólesett neked,
hogy szeretlek téged.

Szeretlek, írtad,
de másként gondoltad.
Csak ha elvárásaid teljesítem…
különben ne is szóljak hozzád .

Szeretlek ? Milyen szeretet ez,
mely nem enged közel hozzád,
mely feltételeket szab,
kritikus és kötekedő…

Látod, én így is szeretlek,
ha bántasz, ha félsz,
ha ellöksz, ha fájdalmat
okozol, ha kigúnyolsz…
Szeretlek…feltételek nélkül.

Csendet akartál.
Adtam.
S mégis haragszol rám.
Akkor is , ha megteszem,
amire kérsz, s akkor is,
ha nem teszem.

Haragod méreg, mely elszívja erőd,
egy helyben tart, szeretetet öl.
A megújulás fénye
a megbocsátás kegyelméből születik.
Tiszta szíved a
feltételek-nélküliségben fürödhet itt.

TÜR-ELEM, s fellángol a SZER-ELEM.
Megértem, s MEG-ÉRTEM.
Megvalósul az ÉRZ-ELEM,
s eltűnik a FÉL-ELEM.