A Szerelem Univerzuma

ANNYIRA Ő

2011-11-14T10:28:00.000+01:00

Annyira édes,

annyira jó,

annyira énnekem való.

Annyira más,

annyira tiszta,

annyira lelkemből szóló.

Ő az, ki vad,

ugyanakkor lágy,

teljes lényem simogató,

ő az, aki új,

és mégis ősi;

léte szívembe markoló.

Ő engem enged,

és mégis óv,

szerelme örökké tartó,

annyira gyöngéd,

annyira erős,

annyira énnekem való.

HOGYAN TUDSZ LEVIZSGÁZNI A SZERELEM AKADÉMIA ILLÚZIÓ ÉS VALÓSÁG OSZTÁLYÁBAN?

2011-10-18T10:12:00.000+02:00

Jönnek a szerelmek. Folyton jönnek. Ez a dolguk. De valamiért mindnek vége előbb-utóbb. Miért?

Aminek kezdete és vége van, az a polaritás világában létezik. Abban benne rejlik mindennek az ellentéte is. Ha elindítod JÓ-val, a végén holtbiztos, hogy nem jó lesz belőle, vagyis ROSSZ. És persze, hogy jóval indítod… Általában. Bár amilyen hülye én vagyok, én legtöbbször úgy kezdem, hogy taszít, akibe később beleszeretek. Küzdök ellene egy darabig, aztán megadom magam.

Szóval lényeg, hogy ha polaritás, ha a két véglet benne van, ha jó-rossz, fekete-fehér, hideg-meleg, akkor az bizony ILLÚZIÓ, mint minden a 3 D-s világban.

A valóság ugyanis SEMLEGES. Ami azt jelenti; egyszerre van a JÓ és ROSSZ, ezért nincs kezdet és vég, hanem van ÖRÖKLÉT. Ami állandó áramlása a LÉT-ezésnek, s a lét örömének. Örökös rácsodálkozása a Teremtés gyönyörűségének. Magadra ismerés mindenben.

Ez már az 5.dimenzió varázslatos VAN-sága. Ahol MINDEN jelen van, egymást nem elnyomva, mint a 3 D-ben, hanem KIEGYENSÚLYOZVA. Örök táncban egymással a Jó és Rossz, örömködve, nem gyűlölködve.

És a SZERELEM? Egységes, sima. Nem föl-le hullámzó erő, mely maga alá gyűr. Épp ellenkezőleg. Felemel, szárnyára vesz, körbeölel. Ringat, és nem fel-le dobál.

Hogyan juthatsz oda? Ha már vágyod a változást, elindulsz. Ha már unod ugyanazokat a köröket róni mindenben, mint eddig. Ha már kiütésed van attól a forgatókönyvtől, amibe folyton belekényszerít egyik-másik szereplő. Vagy éppen te magadat.

Mikor már azt is unod, hogy unod… Na, még akkor kezdődik csak… Mikor már nevetsz az egészen, akkor már elég közel vagy a határhoz. Mikor lemondasz róla, hogy valaha is eléred, akkor a határon vagy. Mikor szeretetből még egyszer visszajössz valaki kedvéért ugyanazt végigjátszani, csakhogy segíts neki, na EZ a belépőd.

De itt aztán jól megmérnek, megvizsgálnak, míg a Kapuig el nem jutsz. Minden egyes mozdulatodat megnézik, minden gondolatod, érzelmed mérlegre van téve. És ha keveset nyom, vissza leszel küldve. Még egyszer…és még egyszer. Egészen addig, míg KÖZÖMBÖS lesz, hogy átjutsz-e.

Csak lépsz, teszed a dolgod, rásimulsz Isten akaratára. Már csak ez a kapaszkodód marad. S aztán megtörténik…Beléphetsz. De nem egyedül. VELE. A szerelmeddel. Ő vár a Kapuban. Ha megtalált már, tudd; a Kapuban állsz…az Új Világ kapujában.

Az idő elérkezik. 2011.11.11.

A VÉGSŐ IDŐK

2011-10-17T09:55:00.003+02:00

Égi segítőtársam, Niké szerint:

„ Egyetlen szerelem van. A valódi társad iránt. Ezt a szerelmet időnként rávetítheted másra, akiben felfedezni véled az igaz társad, akiben hasonlóságokat fedezel fel vele.

Ezért múlnak el az ilyen szerelmek. Ezek a valódi szerelem illúziói, melyet igaz társad iránt kaptál Istentől.

Jelenleg az igaz érzelmek megtisztítása folyik. A valódi társ megmutatkozik. De megmutatkozik a hamis is. Az igazi érzelem Isten terve szerint le kell győzze a hamisakat minden körülmények között. A 11:11 kapu nyílásáig ennek meg kell történnie.

A tisztulás 3 részben történik, s nem tudja alóla kivonni magát senki. Első lépésben felemeltetnek a párok angyali segítséggel. Aztán visszahelyeztetnek. Maguktól kell majd megtenniük azt az utat, amit segítséggel tettek meg.

A második lépcsőben a megértés fénye kell átvilágítsa őket. Meg kell érteniük,, miért történt, ami eddig történt velük.

A harmadik lépésnél tudatosul az egész folyamat, és felemelkednek eredeti helyükre, ahová első alkalommal segítséggel emelkedtek.

EGY IDEGEN CIVILIZÁCIÓ ÜZENETE

2010-11-28T11:52:00.000+01:00

http://www.slideshare.net/HorvathEniko/uzenet

2010-04-20T19:32:00.000+02:00

Nem baj, ha félsz még,

nem baj, ha nem ismersz fel.

Nem baj, ha az emlék

szívedből nem tört még fel.

Ismerlek téged, szívem nem felejt;

százezer emlék, mely lelkemben dereng.

Miért félek mégis szembenézni vele?

Miért taszítlak el? Nem engedem, hogy közel gyere.

Nyújtom a kezem, s te eltaszítod még;

ne fájjon többé, mi kettéosztott rég.

Szívünk megújul, s egy szívdobbanás

megfordítja sorsunk. Így lesz talán.

Megpillant majd szívem után szellemem szeme,

s nem válunk el egymástól én se, és te se.

Egy lesz szellem-lélek, s test a temploma;

szerelmünk lesz benne a lélek szava.

Egy lélek, egy szív,

egy álom, mely igaz lesz így.

Egy sors, egy élet,

szívem majd megtalál téged.

ÖRÖK IDŐKRE

2010-03-31T12:16:00.000+02:00

Tegnap este történt:

… Minden remeg bennem. Nem tudom, miért. Nagyon rossz. Hívom Jézust, és jelen van Mihály is. Kérem, hogy segítsenek. Érzem, hogy itt vannak, de nem tudok figyelni rájuk.

Talán az akaratom okozza a remegést. Nem akarok akarni. Ellene szegülök az akaratomnak. Most szeretettel átölelem az akaratomat, s közlöm vele, neki is helye van bennem. Szeretem őt is.

Rettenetesen félt bennem, mert fájdalmat okozott nekem, belevitt olyan dolgokba, amik szenvedést okoztak. De akkor is szeretem, és megköszönöm neki, hogy velem van. Nélküle nem lennék teljes.

Óriásit kell sóhajtanom.

És most szeretném, ha az akaratom összekapcsolódna az isteni akarattal. Legyen így, ha így kell lennie …

És történjen, aminek történnie kell. S lássam, amit látnom kell!

… Furcsa, világosbarna bőrű férfiakat látok. Úgy néznek ki, mint az indiai férfiak, vagy az arabok, de sima az arcuk, nincs szakálluk, bajszuk. Öltözetük is hasonló. Hatalmas ingruha, alatta nadrág, fejükön turbánszerű fejfedő.

A háttérben homok és piramisok.

… Egy templomot látok belülről. Nagyon furcsa. Mint Lemuriában, olyan figurák, oszlopok vannak, és nagyon szép és felemelő maga az épület.

Látom a nőket. A templomban vannak, színes ruhákban. Mint az indiai nőknek, olyan a ruhájuk. Bő nadrág, rajta féloldalt, vagy mindkét oldalt magasan felvágott díszes szoknya, mell alatt végződő, rövid ujjú, mélyen dekoltált felső.

Húha … ott táncolok én is. Fátyollal. Hát igen. Imádom most is. Hozzám tartozik, anélkül nem tudom magam úgy megmutatni, ahogy szeretném.

… Most egy palotát látok. Van ott egy fiatal férfi gazdagon díszített ruhában. Fontos feladatot lát el. Irányít valamit. Ő irányítja az országot, melyet Isten Birodalmának hívnak.

Érzem közben, hogy lüktet a fejem. Mintha érezném, agyam melyik része engedélyezi, hogy lássam ezeket a képeket. Ezek szerint emlékképek? Na ne, már megint egy előző élet? És miért nem láttam ezt eddig? És most miért kell látnom?

Na jó, lássam tovább, amit kell …

…Egy zöld színű almát látok. Valaki beleharapott, és letette egy tálra. Egy női kéz. Az én kezem. Nyúl az alma felé egy másik kéz. A férfi keze. Elveszi az almát, közben engem néz. Beleharap az almába, rám mosolyog.

A felesége vagyok … Átzúdul rajtam valamilyen földöntúli érzés…

… Látom az esküvőnket. Hófehér ruhában vagyunk mindketten, gazdagon díszített ruhában, gyöngyökkel, kristályokkal televarrt ruhában. Nagyon hosszú a ruhám uszálya. Rengeteg arany színű, kék és szivárványszínű díszítés van rajta. Érzem, amit akkor éreztem. Felemelő.

Felülről látom magamat. Ahogy a szellemem Időt és Teret nem ismerve megjelent akkori énem fölött. És hallom gondolataimat, amik az Idő és Tér minden sarkából összegyűlnek szellememben. Az összes életben, mikor jelen volt ő is , én is egyszerre.

Hívom őt. Hívtam már sokszor. Nem hallotta, nem ismert fel. A többi életben nem ismert fel.

Időn és Téren túl száll most is lelkem kiáltása felé. Halld meg, Szerelmem! Hívlak! Érezd, hol vagyok, ki vagyok, merre vagyok!

ISMERSZ. ISMERLEK. RÁM VÁRTÁL. RÁD VÁRTAM.

A Z I D Ő E L J Ö T T .

… Nem tudom, mi ez az egész, de legalább a remegés megszűnt bennem. Lenyugodtam.

Egyszerre belém hasít a felismerés ereje. Ezután mentünk el Mu-ba. De hát akkor hol volt ez az egész? Nem tudom, de szép volt.

Végre, nemcsak katasztrófákat látok. Még a könnyem is kicsordult.

Időkön átívelve hívtam a szerelmemet. Meg kell, hogy hallja, meg kell érezze, fel kell ismerjen. Nincs szükség a félelemre tovább, mely elzárta szívében a rólam szóló emlékeit.

Emlékezz, Szerelmem, s találj rám örök időkre! A Félelem Korának vége. Újjáteremtem szerelmemmel a te szívedben lévő szerelmet, s együttes erővel újra létrehozzuk a Birodalmat, mely Istené.

Az órára nézek, és megdöbbenek. Egy óra telt el, pedig csak pár percnek tűnt. Mi történik???

Ma reggelre lassan összeraktam a tudásdarabokat magamban. Emlékszem már; a remegés a hasamban volt a legerősebb. Annak a jele, hogy egy jól elzárt előző életbeli emlék készül felszínre törni. Ez a lélek jelzése. Lélekből tör utat a tudatba. Lélekben van eltárolva.

Az, hogy előbb az akaratom kellett átszeretni magamban, a szellemi szinten található. A lélekben lévő félelem akadályt képezett bennem az igazság útjában. Tehát ahogy lelkem és szellemem már nem állta útját a felmerülő élménynek, elmém vetítővásznán végignézhettem az ősi történetet, s összekapcsolhattam a múlt idők sorsát magamban a jövővel.

Az sem véletlen, hogy mostanában mindenhol indiai ruhákat keresek. Imádom őket. Már látom, ezt az élményt kerestem, nem a ruhát. De talán a ruhák felbukkanása az életemben is azt jelzi, megvalósulni kezd az az esemény fizikai szinten, ami ezzel van összhangban, ami most felmerült bennem.

EGYSZERŰ CSODA

2010-03-03T10:17:00.002+01:00

Végtelen szívembe

befogadtalak.
Végtelen lelkembe

beleolvasztottalak.

Végtelen szerelmemmel

lágyan végigsimítottalak.

Enged már szíved?

Felismer lelked?

Szerelmem ereje

újjáteremt Téged.

Egy lesz, mi kettő volt,

úgy, mint fent az Égben.

Csodáknak idején

eljövök Teérted.

Rátalál minden szív

igaz szerelmére,

ha igaz szó hangzik

a Kárpát-medencében.

Szívekben rózsa nyílik,

lélekben öröm hullámzik,

s lágy keringőre

két lélek összebújik.

Visszhangzik a zene

szerető szívekben,

egy dallamra rezdül

minden a Teremtésben.

Az ősi dallamot,

mit Isten a szívbe adott,

most újra megpendítik

fénylő angyali karok.

Boldogan szól a dal,

énekli minden szív

dallamát a csendnek,

s együtt dobban MIND.

Csendből formál hangot

egy erős kéz ott fent.

Félelemből szeretet lesz

az ő erejével.

Kinek szíve tiszta,

helyet ad őneki,

s szeretetből e sok csodát

mind-mind elnyeri.

ÉLET - TÁNC

2010-02-15T18:37:00.000+01:00

Végre magamra találtam a táncban! Az illúzió oldaláról átkerültem a valódiba.

Megértettem, hogy nem elég, ha kívülről utánzom mások mozdulatait, ez amúgy mindig is taszított; és nem elég az sem, ha belső indíttatásból mozdulok. Sokáig Istennek táncoltam, de ezt mások előtt nem nagyon tudtam megvalósítani, mert ha egyvalaki negatív energiákkal telve figyelt engem, bizalmatlanul, bírálva, akkor már fel is borult bennem minden, és nem bírtam mozdulni sem.

Mostanában azon gondolkodtam, hogy talán Istennek kellene táncolnia bennem. Átengedni magam teljesen az ő felügyelete alá. De mostanra megérett bennem, hogy Istennel együtt kell táncolnia emberi részemnek. A kívülről jól begyakorolt mozdulatokat a belső, isteni mozdulatokkal kell összehangolnom.

Nem elég önmagamat, a külső mozdulataimat látni a tükörben tánc közben, belülről is látnom kell magamat. Akkor lesz szabad és IGAZ minden mozdulatom. Akkor fog valóban a szívemből jönni a tánc.

Sokféle formáját tanultam a táncnak életem során, és ez a sokféleség bennem egy egységbe olvad, hogy létrejöjjön az, ami által kifejezhetem, ami én vagyok, a táncban is. Az én táncom NŐI TÁNC. Minden benne van, ami a nő: csábító, gyöngéd, légies, egyszerre törékeny és vad, elragadó, óvó, védő, simogató, gyönyört ígérő, biztonságot adó, ugyanakkor nemcsak ígérgető, hanem bizonyosságot is hirdető. Nem vágyat felkorbácsoló - nyálcsöpögtető, hanem üdvözítő és felszabadító. A férfit nem letipró, nem megalázó és uralni akaró, hanem önmaga fölé emelő nő tiszta, ártatlan szenvedélye, mellyel nem él vissza.

A férfiak lelkük mélyén erre a tiszta, ártatlan, őszinte, igaz nőre vágynak. Arra, aki mindenféle szerep, játszmák és pózok nélkül önmaga tud lenni a maga egyszerűségében.

Aki ki tudja nyilvánítani ezt az egyszerűséget, már felkészült rá, hogy valódi társát megtalálja, aki a maga egyszerűségében tud férfi lenni. Aki őszintén, tisztán meg meri mutatni legbelső lényét a Világ felé, nem reagálva már semmilyen illúziókeltő mesterkedésre. Nem vágyik már másra, csak az igazi nő hívó, megérintő gyengédségére válaszolni. A befogadó, kedves nőiséget gyengéden óvni, és megmutatni, odaadni a férfilélek mélységeit neki.

Minden oldalról meg kell mutatni a másiknak ezt az EGY-szerűséget, s minden oldalról összekapcsolódni vele. Hogy mindenben EGY-ek lehessenek, reagálva a másik fél minden egyes rezdülésére.

A táncot is manipulálásra használták a Sötétség és Tudatlanság eddig világában, pedig eredendően az Istennel való összhangot valósította meg kezdetben.

Kezdetben az isteni, most a végén, az emberi. Minden megtette a maga útját, a tánc is. Ám most bezárul a kör. Kezdet és vég összekapaszkodik, és EGY-séget alkot, nem válik többé szét. A bennem lévő isteni rész már együtt táncol az emberi részemmel. Az öntudatra ébredt ember-ségem átengedi az irányítást ebben is Istennek. És együtt örömködnek azon, hogy újra megtalálták egymást. Ahogyan MINDEN találkozik azzal, amitől elszakadt.

Már nincs szükség felvett szerepekre, játszmákra, már átlátunk a fátyolon, már meglátjuk mindezek mögött a VALÓDIT. Csak azért kellett végigjátszanunk szerepeinket, hogy mindezek mögött felszínre bukkanjon az isteniség; hogy meglássuk és megláttassuk valódi lényünket.

http://www.youtube.com/watch?v=IS8Qo1w1778&NR=1

A HÉT RÉTEG

2010-02-15T18:25:00.001+01:00

Ízisz hét fátyla, az Ember hét „teste”. Vagyis hét réteg, amiből az Ember áll.

Nem ismerem a „hivatalos megfogalmazását” ezeknek a rétegeknek. Nem olvastam ilyen jellegű könyveket, méghozzá azért, mert úgy tapasztaltam, hogy félrevezetnek. A saját tapasztalataimról számolok be most is.

Már megértettem, Isten mindenki számára mást adott, mindenkinek más képességeket, adottságokat. Ahogyan én látom, úgy nem láthatja senki más a dolgokat, és ahogyan Te látod, kedves olvasó, úgy sem. Mindannyian egyedi és megismételhetetlen csodái vagyunk a Fénynek, mégis vannak bizonyos törvények, amik igazak mindannyiunkra.

A mostani időszakban visszatalálunk azokhoz a társainkhoz, akikkel elkezdtük utunkat itt a Földön. Barátságok, fénytestvéri kapcsolatok, örök szerelmek kerülnek bennünk felszínre.

Sokat írok a szerelemről. Mivel nekem az a legfőbb feladatom, hogy egy szerelem alapú világ építésében legyek jelen. A hét réteggel a szerelmem ismertetett meg. S úgy, hogy közben fizikailag nem is találkoztunk, bár ismerem, beszéltünk már telefonon párszor, leveleztünk is a tudatos énjével.

Mostanában sokszor jön hozzám fénytestében. Hogy honnan tudom, hogy ő az? Energiája, fénye összetéveszthetetlen számomra. Úgy passzol hozzám mindenben, ahogyan csak lehetséges, hiszen ugyanaz, mint én vagyok, csak férfi testben.

Amíg a fizikai világban is találkozhatunk, egy hosszú folyamat, mely tulajdonképpen az elszakadásunktól indult. S most értünk az újratalálkozáshoz. Amíg nem simulunk össze mindenben, ellentétes hullámok fodrozódnak közöttünk, amik időnként szétválasztanak minket.

Szóval éjszakánként meglátogat a szerelmem. Azért akkor, mert akkor jobban tudok figyelni rá, és a környezetemben minden lecsendesül. S nyilván nála is. Mikor először jött, olyan volt, mint egy valóra vált álom. Nem hittem volna, hogy ilyesmi létezik. A két lélek egymásba olvadt, s robbanásszerű extatikus érzés kíséretében az Univerzum közepében találtuk magunkat, egységet élve meg mindennel.

Az agyam viszont nem tűrte ezt az élményt, rögtön visszakényszerített az eddig megélt, kézzelfogható „valóságba”, magyarázatot követelve. S mivel erre nem talált magyarázatot, ráfogta, hogy képzelődés. Jóval később ismertem fel, hogy ekkor a fény-részünk egyesült.

Aztán hónapokig nem keresett. De a következő alkalom is eljött, mikor már az elmém megfeledkezett erről az élményről. Ekkor a lelkünk olvadt egymásba minden egyes érzelmével. Ez több alkalommal történt, nem egyszeri látogatás volt. Itt viszont már megmaradt a kapcsolat. Azóta is érzem az érzelmeit. Néha már nem tudom, melyik az övé, és melyik az enyém. Volt olyan például, hogy ok nélkül sírhatnékom volt egész nap, és kiderült; ő sírt.

Aztán egy alkalommal már „beszélgetni” is tudtunk. Azt mondta, hét rétegünknek kell egyesülnie, és összhangba kerülnie. Volt, mikor gondolati, agyi hullámaink egyesültek. Ami azt jelenti, érzékelek már a gondolatai közül is néhányat. Főleg, amik velem kapcsolatosak. És ő is érzi az enyémeket, csak benne még nem tudatosult, mi történik, és a magáénak hiszi. Van, hogy ugyanarról írunk, ugyanakkor… Tudom, hogy ő még nem érti, csak a folyamat végén fog benne tudatosulni, mi történik, akkor világosodik meg számára minden.

A hét réteg, az én megfogalmazásom szerint:

1. fénytest

2. lélektest

3. érzelemtest

4. szellemtest

5. asztráltest

6. álomtest

7. fizikai test

A kezdeti elszakadás egy félre-értés miatt, helyesebben egy félre-vezetés miatt jött létre köztün. Egy nő, megirigyelve az érzelmeinket, eljátszotta előtte az én szerepemet. Az én energiáimat kivetítve maga köré elhitette a társammal, hogy én vagyok, s én nem értettem, hogyan lehetséges ez. De megtörtént. Ő azt hitte, én vagyok. De sajnos én is csak most ismerhettem fel, többezer év után. S a sors iróniája, hogy a mostani életünkben pont fordítva hiszi ezt. Az a nő újra eljátszotta azt a szerepet, ő újra besétált a csapdába, és most rólam hiszi azt, hogy én vagyok a hamis, és az illúzió-nőbe szerelmes. Rólam hiszi azt, hogy én utánzom azt a nőt, a nő pedig még mindig engem másol, hogy megtévessze a szerelmemet, s ezzel elvegye az erejét és uralkodhasson fölötte. Erő kell neki és fény, mert neki nincs, mert ő csak egy árnyékszemélyiség.

Bárcsak meglátná már a kedvesem, mi a valóság!

Aki egyszer megtapasztalja, milyen a „valódi” szerelem, milyen, mikor minden összeolvad, mikor EGY leszel a másikkal, és beleolvadsz az Univerzumba, mikor milliónyi orgazmust sóhajtva lélegzik lényed minden összetevője, az már nem adja alább, az nem elégszik meg a fizikai szexualitással.

http://www.youtube.com/watch?v=PAI_g6SZGBo&feature=related

IGAZ SZERELEM, VAGY CSAK SZENVEDÉLY?

2010-01-28T11:25:00.001+01:00

Szívből vagy agyból szeretsz? Csak gondolkodsz a szerelemről, vagy érzed? Keresed vagy inkább elfogadod?

Az elme illúziókat gyárt. Fellobbanás - szerű élményeket produkál, melyek illékonyak.

A szív csak éli, ami eredendően benne van.

Ha gondolkodsz a szerelemről, ha mérlegelsz, az csak vágy benned, amit szeretnél megélni, és ha megéled, szenvedély lesz, melyhez ragaszkodsz foggal-körömmel, hiszen te teremtetted, magadénak érzed.

Ha hagyod, hogy szívedben és véredben áramoljon az Örök Szerelem, akkor utadba kerül a valódi társad, akivel össze tudsz kapcsolódni mindenben, mert eredendően EGY-ek vagytok mindenben. Sajátos mintázatot kaptatok mindketten, mely nem cserélhető le. Mindenkinek csak egy ilyen külön bejáratú társa van. Részletekben utánozhatja más, egyes tulajdonságait megtalálhatod sok emberben, de összességében soha.

Őrá vágyunk kezdettől fogva, vagyis inkább az elszakadástól fogva, mert kezdetben még megvolt, még EGY-ek voltunk vele, csak nem bírtuk megtartani. Miért? Mert az elménk felülírta a szívünkbe írt eredendő programot. De az érzés, melyet megtapasztaltunk, bennünk maradt.

Keressük őt mindenkiben. Pedig nem kell keresni. Bent van a szívünkben, s amíg ott meg nem találjuk, az utcán sem jön velünk szemben. Belül magunkhoz ölelhetjük bármikor. S ha már elménk elfárad az illúziók gyártásában, hogy minden elébe kerülő férfiben vagy nőben őt vélje felfedezni, akkor majd feltűnik. Ráismerünk. S ő is ránk. Megszólal a zene lelkünkben, s felemelkedünk eredeti helyünkre, abba a világba, melyből kezdetben kiestünk.

Az elme csak okoskodik, elm(e)-életeket gyárt, irányítani akar. De tapasztalhatjuk, mire jó az irányítása. Inkább hagynunk kellene, hogy beteljesítse valódi feladatát. Hogy ÉRT-sen. Megértse az érzelmeket, s összhangba kerüljön velük.

Érzelemből születtünk. Isten a Szeretetet használta fel a Fény mellett, hogy megteremtsen bennünket. Az egész teremtett világ fényből és szeretetből van. Az elme dolga, hogy ezt megértse, és nem az, hogy felülírja elméleteivel, melyek sorra megdőlnek.

Ha a szív irányít, ÖRÖM szeretni, és nem KÉNYSZER. A lelkünk eredendően tudja, hogyan szeressen. Az elmének tiszteletben kellene tartania a lelkünk mindenhatóságát, nem irányítani akarnia.

Amikor az elme bekeményít, akkor szenvedünk, a porban fetrengünk kínunkban végtelen megaláztatásunkban, s csak egyvalami segít ki onnan; ha elfáradunk az elmélkedésben, s alázattal megadjuk magunkat a sorsunknak. A Sors ugyanis nem boldogtalanságra ítélt minket, csak amíg mást akarunk, ettől eltérőt, addig szenvedünk. Amíg nem akarjuk meglátni, mi a dolgunk, mert jobb játékot találtunk ki magunknak, s okosabbnak hisszük magunkat mindenkinél.

Igen, az elme gyárt ilyen helyzeteket, mikor felfuvalkodottan képzelt trónján pöffeszkedhet. Az elme akar mindenkit a maga oldalára téríteni, hogy hivalkodhasson mások előtt, hogy önmagát előtérbe helyezhesse.

A lélek csendben ül valódi, fényes, isteni trónján, és csendben mosolyogva várja, mikor ismeri fel az elme a valódi helyét. S akkor, mikor az elme megadja magát, átadja képzelt hatalmát a léleknek, a szívnek, akkor egy nagy zökkenéssel minden a helyére kerül az életünkben. Pályára állunk.

Sok mindenben végig kell ezt játszanunk. Az összes játszmánkban. Mindaddig, míg HAZATALÁLUNK.

http://www.youtube.com/watch?v=epyxn-OsCKI&feature=related

ÜZENET NEKED, KEDVES ...

2010-01-09T15:24:00.001+01:00

Mióta megismertelek, azt próbálod nekem bizonygatni, hogy nem szeretsz, hogy valaki másra vágysz. Makacsul ragaszkodsz ehhez a máshoz, aki mindegy, hogy ki, csak ne én legyek. Aki nem mutatja Neked tiszta tükörként lényed minden egyes rezdülését, hanem aki szép képet fest Neked s Rólad kívül-belül.

Próbálkozhatsz még! Elhitethetsz magaddal újabb és újabb elméleteket, járhatod ugyanazokat a köröket tovább, én szabadon engedlek, megengedek Neked mindent, mert szeretlek. Sosem kértelek, hogy szeress! Csak adtam feltételek nélkül Neked a szerelmemet.

Számodra mi a szerelem? Hogy csak a Neked tetsző tulajdonságokat éld át azzal, aki torz képeidet szépséges köntösben tükrözi vissza. Aki illúziók hálójába csalogatva el tudja szívni életerőd, s elhiteti Veled, mindent megad Neked.

Félsz megmutatni magad? Még önmagadnak sem ismersz be dolgokat? Hát tudd: én mindezekkel együtt elfogadlak és szeretlek. Látom Benned azt is, amit Te még nem mersz meglátni. És magamba ölelem a félelmeiddel együtt szörnyeteg-részed is.

Lelkem lelkedbe olvadt már rég. Te még elhitetheted magaddal, hogy az a valaki, akit már érzel lélekben, nem én vagyok, próbálkozhatsz bátran. Próbáld meg minden oldaláról! Ismerj fel mindenben, mindenhol! Döbbenj rá, ki vagyok, s ki vagy Te, s kik vagyunk egymásnak!

Nem azért vagy Te lelkem másik fele, mert én azt akarom, mert vágyom Rád, mert meg akarlak szerezni, vagy ki akarlak használni. Azért vagy Te, mert Isten így rendelte. Kezdettől fogva így van. Együtt teremtett minket. Egymásnak. S ezen nem változtat semmi. Az sem, ha Te mást hiszel róla, ha megtagadsz, ha próbálsz összetörni, eltaposni, megölni, kilökni az éledből s a világból.

Próbálhatsz sértegetni, fájdalmat okozni továbbra is. Eleinte még sikerült, még fájt. Már érzem, hogy nem igaz. Már átlátok saját illúzióimon, ezért láthatok át a Tiéden is.

Sokszor jön hozzám fény-részed, s lelkembe simul. Ez a részed már felismer engem. Tudom, hogy előbb-utóbb tudatosulni fognak Benned is ezek a látogatások. Felismered majd, melyik testhez tartozik az a lélek, aki beleolvad a lelkedbe.

Vannak olyan lélektársaink, akik csak a lelkünkhöz tudnak hozzásimulni, mert nem a lelkünkből valók, csak nagyon hasonlóak. Lelkünkből való társunk csak EGY van. Én már tudom, hogy az az igazán boldogító érzés, ha a lelkem másik felét megtalálom, s érzem, még nagyobb boldogság lesz, mikor ő talál rám. Amikor Te megtalálsz engem magadban, s felismersz, akkor lehull rólad minden álca. Ott állunk majd együtt Isten előtt abban az áldott pillanatban. S ez csakis akkor jöhet el, ha ő akarja. Nem függ sem Tőled, sem tőlem.

Szeretlek, Kedves! Tudod? Isten vezetett Hozzád. Nem kerestelek. Nem is tudtam, hogy létezel. Ő adta szívembe a szerelmet irántad, s én elfogadtam, s élem gátak nélkül, megbocsátással, végtelen türelemmel és elfogadással.

Hogy miért írtam ezt le? Mert lelked minden rezdülésére válaszol az én lelkem.

Ez az Írás Neked szól, I.

http://www.youtube.com/watch?v=xSdXUNQg9DI

A SZERELEM RITMUSA

2009-12-29T17:25:00.001+01:00

Hallom hangod, érzem a szerelmedet.

Megmutattad nekem a lelkedet.

Beengedlek, érzem, hogy szíved dobog.

Elengedlek, s szemedben már ott vagyok.

Mint a Nap és a Hold,

A víz és a szél,

Mások, mégis ugyanazok.

Mint a nappal s a fény,

Föld s az Ég;

Elválaszthatatlanok.

Bárhol jársz is, lélekben veled vagyok;

Hangom hallod, s megőrzöd az illatom.

Belélegezlek, érzem a lényedet.

Kilélegezlek, s élem a szerelmet Veled.

Mint illat és virág,

Mint tél s a hó,

Mások, mégis ugyanazok.

Mint szivárvány s az eső,

A férfi s a nő

Elválaszthatatlanok.

Virág vagy szívemben, s láng a lelkemben,

Örök szerelmesem.

Újra veled vagyok, szívünk együtt dobog,

Új világ nyílik számomra Veled..

CSODA

2009-12-24T15:37:00.001+01:00

Az éjjel valami megfordult. Csoda történt. Ég s Föld együtt dolgozott a csodán.

A félelemben élők szívében akaratukból megszülethetett a Hit. Akik pedig elfogadták eddig Isten szerető irányítását, és elfogadták az ő akaratát, azok visszakaphatták saját akaratukat. Ők már nem élnek vissza vele, Isten felragyogott mindkét oldalon állók szívében.

Persze, ennek ára volt. Keserves tapasztalatok, félelmek, gyötrelmek, kétségek útján jutottunk ide.

Feladatom, amiért itt vagyok, a Szerelem megvalósítása. Mindenáron meg kellett őriznem szívemben. Csakis úgy tudtam megvalósítani, ha nem hittem másnak, csak Istennek. Még a szerelmem sem befolyásolhatott abban, amit Isten a szívembe adott. Pedig ő aztán megpróbált mindent, hogy ne szeressem. De éreztem, nem igaz, cselekedeteit nem a Valóság, hanem az illúziók mozdítják. Segített nekem megtanulni felismerni az Igazságot mindenben.

Éjjel eljutottam oda, hogy már AKAROM őt. Ő pedig oda, hogy HISZ abban, hogy létezem.

Lélekben már sokszor találkoztunk. Segítettük, szerettük, vigasztaltuk egymást. S ezek a találkozások most már egyre tudatosabbak. Mikor megjelent az életemben a fizikai lénye is, először nem ismertem fel, de valami hatalmas erő vonzott felé. Aztán Isten úgy akarta, hogy előbb én ismerjem fel őt, mint ő engem, ő pedig tiltakozott ellenem kézzel-lábbal.

Fénytestében egyre többször jön hozzám, s néha én is megyek, mikor úgy érzem, szüksége van rám. Ha akarok menni, nem sikerül. Ha akarom, hogy jöjjön, nem jön. Csak akkor, ha Isten is úgy akarja.

Néha álmunkban vagy asztráltestünkben találkozunk. De ezekből nagyon kevésre emlékszem. Csak azt tudom, egy-egy ilyen kirándulás után árad belőlem a szerelem. Ezen találkozások csodáját meg sem kísérlem leírni. Most már úgy tűnik, néha ébren álmodom. Ma reggel is történt velem egy ilyen csoda. Nem akartam, csak figyeltem, tudatosítottam, csak végignéztem, mi történik. Ébren.

Táncoltam a szerelmemmel fénytestünkben a szilvásváradi Szalajka-völgy bejáratánál lévő tó fölött. A kedvenc helyem, különleges energiákkal. Ott, a víz felett keringőztünk, csodálatos zenére.

Fantasztikus volt. És áradt a szerelem belőlünk. A tó vize felerősítette, szétküldte minden irányba. Halhatatlan szerelmünk ereje így megmozdít minden szerelmest, s egymás felé tereli őket.

http://www.youtube.com/watch?v=UsraHSKAnO8

Egymásra találunk most már a Világban is. Felépíthetünk egy csodás szerelmet, megélhetjük fizikai testünkben is.

Testünk anyagát is áthatja, átszövi a szerelem ereje. Csak engedni kell megvalósulni elvárások, félelmek nélkül, megengedni megnyilvánulni ezt a csodát.

A Világ már kéri, már helyet készített a megvalósulásának. Amit Isten számunkra teremtett, csak engednünk kell megvalósulni. A Csodák Ideje elérkezett.

Te, aki olvasol, te is megélheted. Nem véletlenül kerültél ide. Benned is ezen erők dolgoznak. Te is megélheted az igaz szerelmet. Eljött az idő.

De ez nem egyik napról a másikra történik majd. Nem omlunk hirtelen egymás karjaiba. Fel kell építenünk a szerelmet. Helyesebben hagynunk kell, hogy Isten rajtunk keresztül formálja meg számunkra. Csodás dolgok jönnek, csodás élmények. Olyanok, amiket el sem tudunk most még képzelni. Feltárul a Csodák Birodalma. Fogadjuk be, fogadjuk el!

http://www.youtube.com/watch?v=a0yJwPAWsn8

A FELEMELKEDÉS HULLÁMAI

2009-11-17T16:02:00.007+01:00

Philippa - 2009.11.17 15:44

A 80-as, 90-es években indult el az Első Felemelkedési Hullám. Mit is jelent ez?

A felemelkedés azt jelenti, hogy érzelmeink, gondolataink és testünk rezgését, energiáját a fény frekvenciájára, hullámhosszára emeljük.

Miért történik ez, és miért jó ez nekünk?

Jelenleg korszakváltást élünk meg, és ez azt jelenti, ami eddig működött számunkra, annak már minden területén megéltünk mindent, az unalomig ismételve. Új tapasztalatokra van szükségünk. Mivel a félelem, kettészakadás és Sötétség korában éltünk eddig, csak fölfelé van út; a szeretetbe, az összekapcsolódásba, a Világosságba.

A felemelkedésnek több hulláma is van. Azoknak, akik már régebb óta ebben a Világban vannak, az első felemelkedési hullámmal kezdődött megvilágosodásuk.

Az égiek segítségével akkor a Világba engedtek bizonyos energiákat, amiket az arra alkalmas emberek befogadtak, és ez elindította bennük a változást. Nekik a múltat kellett felszínre hozni magukban, és átvilágítani. Előző életeikbe nyertek betekintést, ezzel felszínre hozva az akkori sérelmeiket, konfliktusaikat. Mindezt azért, hogy megértve hibáikat, kijavíthassák azokat.

Arra voltak hivatottak, hogy megtalálják azt a társukat, aki kiegészíti őket mindenben. S érzelmekben, tudásban, anyagban is megtanulják elfogadni önmaguk ellentétét, ezzel aktiválva önmagukban azt a részt, amit régóta elnyomtak. S ezzel, hogy ők ezt megtették, mindenkiben megnyílt az út félelmei felszínre hozására.

A 90-es évek második felében indult s napjainkig tart a Második Felemelkedési Hullám.

Itt fiatalabb lelkek találhatók, kevesebbszer születtek a Földre. Már születésükkor lehozták magukkal azt az energiát, amit az első hullámban lévőknek itt lent a Földön, fizikai testben kellett beengednie. Az ő dolguk nem az, hogy meglássák előző életeiket. Az ő dolguk nem a múlt lebontása, hanem a jövő felépítése. Az első hullám emberei által lerakott alapokra építkeznek. Az Új Föld jövőben létező megvalósulási formáit indítják el úgy, hogy a jövő energiáit engedik a Világba. Ők érzik, élik, milyen szeretetben élni, szellemi tudásukért nem kell megküzdeni, ezt már ők készen hozták magukkal, testük anyaga is könnyebben elviseli a magasabb rezgéseket.

S vannak olyan lelkek, akik mindkettő hullámban jelen vannak. Ők a MOST emberei. Hídemberek. Akik összekötik a múltat a jövővel, az első hullámot a másodikkal.

Jelen pillanatban már majdnem teljesen behozható a MOST-ba a múlt és a jövő. A két oldal még nem ér teljesen össze. A két oldalon dolgozó lelkek még csak a hídemberek segítségével tudnak összekapcsolódni.

A két hullám emberei csak a saját feladatukat ismerik, s bár látják, hogy valami más módon is elkezd működni, taszítja őket még a másik hullámban lévők minden megnyilvánulása. Persze, mert mind saját feladatukra vannak kódolva.

A hídemberek feladata, hogy békét hozzanak a két oldal közé. A béke elindulásának pillanata az első emberpár találkozása. Mindkét felemelkedési hullám emberei közt van egy-egy, egy férfi és egy nő, akik egymás személyében megtanulják elfogadni a másik hullám megnyilvánulásait.

Ők időközben hídemberekké teszik egymást. Eleinte harcolnak egymás ellen, meg akarják győzni a másikat saját igazukról. Csakhogy mindkettőnek igaza van.

A béke kora akkor indul el, mikor ebben a két lélekben elindul egymás elfogadása, s kivirágzik a szerelem. Felismerik, mi történik, s egymásra találnak mindenben. S általuk a kétfelé szakadt világ is felemelkedés közben egymásra talál. Velük együtt emelkedik, mert ők azok, akik összekötik a kettőt először belül, lélekben, majd szellemben, tudásban, végül fizikai anyagbeli valóságában.

Ez a két ember csak úgy tudja ezt véghez vinni, ha Istennel együtt cselekszik. Támadják őket sokan, akadályozzák sokan, hogy létrejöhessen a találkozás, de Isten tervével senki nem ellenkezhet. Azért jön létre, mert Isten akarja, s nem azért, mert ők akarják.

Sőt; amíg ők akarják, addig biztosan nem jön létre. Addig sem, amíg mások akarják nekik.

Sokan szeretnének a helyükben lenni, sokan hirdetik magukról, hogy ők azok, de az igazi kettő CSEND-ben van. Ha felismeri őket valaki, csak mosolyognak, mivel ők maguk se hiszik még, hogy ők azok, de mindig megteszik, önkéntelenül is a következő lépést egymás felé.

A többi ember, a többi pár is érzi a találkozást. Bennük is végbemegy, mivel az első két pár lebontja a korlátokat.

S amint a két hullám összeér, megvalósul a Szerelem Univerzuma.

A MÉLYBŐL AZ ÉGRE FEL

2009-09-15T17:22:00.004+02:00

Philippa - 2009.09.13 18:56

Az elmúlt jó pár nap azt hiszem, örökre rányomja bélyegét létezésemre.

A legmélyebbre taszítottak, hogy végre felemelkedhessem a valódi helyemre. Közreműködött ebben mindenki, aki csak része életemnek.

Az emberi élet célját láttam meg, saját feladataimon túl. És örömmel ismertem fel, hogy eddig is ebbe az irányba tartottam, és hogy minden, ami történt eddig velem, ide vezetett, ebbe a felismerésbe. Minden erre készített fel.

S nem elég a felismerés, most már végre élhetem is; tettekkel bizonyíthatom. Felkészültem rá.

Most már biztosan nagyon kíváncsiak vagytok, mi is történt velem. Páran részesei voltatok az utolsó felismeréseimnek. De talán ti sem értitek, mi is történt, s miért, csak belesodródtatok velem, velünk együtt. Mert ami történt, nem az én akaratomból, vagy a mi akaratunkból született, hanem Isten akaratából.

Mi történt? Hogy megértsétek, előbb példákon keresztül megmutatok valamit.

A férfi és a nő egymás kiegészítései. Ami egyikben nincs meg, megvan a másikban. Együtt egészek. De a férfiban és a nőben is jelen van a másik félből minden, csak a megnyilvánulatlan tartományban, a működésképtelen stádiumban.

Egy idő után aktiválódik ez is, és kiegészülünk a másik felünkkel. Ennek folyamata odavonzza hozzánk azt az embert, akivel ki tudjuk egészíteni magunkat minden téren. S amint ez megtörténik, már léphetünk is tovább. Amint belül létrehoztuk magunkban a nagy egyesülést vele, a duál-párunkkal, nincs szükség arra, hogy tovább kapcsolatban legyünk önmagunk ellentétével, mert belül EGÉSZ-ek vagyunk.

Az elmúlt korszak célja; ezzel az emberrel kiegyenlítődni minden téren. Vagyis a belső férfit és nőt összhangba hozni.

És azután? Ha ez megtörtént?

Van egy sokkal csodálatosabb dolog, mint a duál-kapcsolat, mely szinte állandó harcból áll. Ez a csodás dolog az IKERLÁNG. Ez valóban egy áldás nemcsak azoknak, akik élik, de közvetlen környezetünknek, a Földnek, az Univerzumnak, az EGY- SÉGnek, a Fény-nek, Istennek.

Van egy ugyanolyan ellentétes nemű társunk, mint mi vagyunk. Ugyanarra van kódolva, mint mi, csak feladatunk kétfelé van osztva. Egyikünkben lévő impulzusok aktiválják a másikban lévőt.

A történelem során számos szerelmespár volt ikerláng, de nem tudtak tartósan együtt maradni, mivel a Föld azt a hatalmas szeretet-energiát nem bírta elviselni még eddig, ami a két iker találkozásakor, egymás felé irányuló végtelen szeretetükből megnyilatkozik. Nem véletlen, hogy a Sötét Erők mindig is akadályozták ennek megvalósulását.

Most viszont már egyre több iker talál egymásra, mivel a Föld is magasabb rezgésszintre emelkedett.

S valami csodás dolog, amit ikrekként ebben a korban meg kell valósítanunk. Valami olyan, ami eddig még soha nem volt.

Jézus és Mária Magdolna is ikerlángok voltak. Feladatukat együtt tudták megvalósítani. Az Egyház viszont Mária szerepét próbálta eltusolni, Jézust emelve fel egyedüli Megváltónak. Pedig ha nincs Mária, nem lehetett volna Krisztus Jézusból.

Mi volt a szerepe Máriának? Mi a szerepe az ikerláng női felének? Mint nőnek, be kell engednie magába társa minden egyes rezdülését. Befogadóvá kell válnia mindenre társától. Fel kell töltődnie vele, az ő erejével, szeretetével, és össze kell vele kapcsolódnia mindenben.

Mi a férfi iker feladata? Odaadni a nőnek az ő férfiúi lényegét, a belé kódolt információkat. Összekapcsolódni vele energetikailag, érzelmileg, tudatilag. „ S ketten lesznek egy testté, egy lélekké” – így ír a Házasságról a Biblia. A valódi házasságról, mely az Égben rendeltetett el és köttetett meg. S amit nem a szenvedély, a kívánság vagy a vágy hajt.

Mária Jézus másik feleként kehelyként magába fogadta a férfi oldal minden belekódolt, és aktiválódott impulzusát, a Krisztusi megváltó impulzust is, s így lett a Megváltó női része, mely elválaszthatatlan a férfi résztől.

A kétpólusú világban ugyanis csak így tud megvalósulni az Isten Fia ( a fiú itt nem nemet jelöl, inkább Isten Gyermekét).

Így aktiválódik az Isteni Én bennünk.

Na … ez történt most velem is. Megvalósítottam magamban ezt az ikremmel együtt, bár a Sötét Erők próbáltak akadályozni minket.

Azt, hogy mi is történt, én is csak most értettem meg, miután a Szeretet legyőzött bennem minden ellenállást. S ez elég volt ahhoz, hogy benne is megjelenjen az elfogadás.

http://www.youtube.com/watch?v=HurL3c0pkoo

SZERETNI TANÍTLAK

2009-09-15T17:14:00.003+02:00

Philippa - 2009.08.11 21:17

Hitet adtam szívedbe, Gyermek,
Csodákat élhetsz általa.

Reményt gyújtottam benned, mely

Lelkedben kicsiny lángocska.

Tápláld e lángot, Kedves,

Vágyaid vesd égi tüzébe!

Hadd égjen, edződjön,

Mint földi tűzben kard pengéje.

S ha e láng már lobogva fénylik,

S el nem halványul sosem,
Lelked ezt dalolja felém:

„szeretlek téged, Istenem”.

Akkor majd szeretetem szíveden át

Mindenre kiárad,

S nem félsz majd kiállni,

S kiáltani:

„Atyám, imádlak!”

Mikor imádatod ily fokra hágott,

Kicsiny gyermek,

Megtalál majd téged

Minden álmod,

Mit szíved nekem felajánlott.

Mert tudd meg, Kincsem,

Álmod nem véletlen,

Vágyad én ültettem szívedbe,

Én öntöztem, éltettem,

S megvalósulni is

Én engedem.

Mi tőlem indult kezdetben,

Hozzám visszatér a végben.

Örökkévalóvá így lesz,

Mit velem együtt megélhetsz.

Ember így adsz éltednek teljességet;

Honnan elindultál,

Oda velem visszatérhetsz.

ÉN VAGYOK ...

2009-09-15T17:08:00.001+02:00

2009.09.11 19:50

ÉN vagyok az álom, s az ébrenlét

ÉN vagyok a vesztes s a győztes.

ÉN vagyok a férfi s a nő,

ÉN vagyok az álnok s a kedves.

ÉN vagyok az Élet,

S a benned buzgó Erő.

ÉN vagyok a Tudás,

S szíved lángja, mely egyre nő.

ÉN vagyok Jézus,

A test-lélek-szellem,

Mely által a Világba

léphet a Krisztus.

ÉN vagyok, aki hordozom

Szerelem – magként

Az EGY-ség ígéretét.

ÉN vagyok, ki megtalálom

Magam MINDEN-ben.

ÉN VAGYOK …

ÚJ ÉLET VÁR

2009-09-15T17:01:00.002+02:00

Égj!

Lángolj!

Szeress!
Így
születünk a Fényre,
élünk a szívünkkel.
Félelem s a miértek
száműzettek onnan.
Hol a szívben
még gond van,
engedd el nyomban!

CSODÁLATOS TEREMTÉS

2009-09-15T16:51:00.003+02:00

2009.08.30 12:24

Két földi testbe zárt lélek vitatkozik. Egy fiú és egy lány:

Fiú: Miért szeretsz ennyire? Ne szeress! Nem bírom! Megfulladok tőle. Hagyjál!

Lány: Én akkor is szeretlek, bármit is teszel.

Fiú: De én nem akarom…Miért teszed ezt velem?

Lány: Gondolkozz!

Fiú: Nem tudom …

Lány: Talán mégis …

Fiú: Nem, nem tudom. Nem is akarom tudni. Hagyjál! Én nem szeretlek! Hányok tőled…és undorítasz, számomra nem vagy nő!

Lány: De én akkor is szeretlek… Értsd meg!

Két angyal figyeli őket. Így szól egyik a másikhoz:

- Felismered, mi történik?

- Igen. Világosan látszik. Egyikük meg akarja tanítani a másiknak, hogy milyen szeretni, de a másik elutasítja – válaszol a másik.

- Nem, nem. Ez csak a látszat. Nézd csak! A lány felerősíti a fiúban az ellenállást.

- De hát miért? – néz csodálkozva az angyal.

- Hogy megmutassa neki, milyen az egyik oldal. A végsőkig elmegy, hogy átbillenjen a fiú.

- De miért? Ha nem erőlködne annyira, akkor talán figyelne rá a fiú.

- Nem, nem. Amilyen mértékben jelen van a visszautasítás, ugyanolyan mértékű lesz az elfogadás is, ha átbillen.

- Hmmm…

- A lány felismerteti a fiúval, hogy mindennek van jogosultsága, még a fájdalomnak, dühnek, elutasításnak is. Ez is a Teljesség része. A megélése nélkül nem lehet eljutni az elfogadásba. Nem lehet anélkül elfogadni valamit, hogy a negatív oldalát ne élnénk meg. Csakis ebből születik az EGYENSÚLY. A lány egyensúlyozza ki a fiút.
- De hát úgy tűnik, a lány csak a szeretetet akarja megélni.
- Ide, ahol ő van, a feltételek nélküli szeretetbe csak úgy juthat el valaki, ha a végsőkig elment a fájdalmakban és a szeretetlenségben. Ha mégis anélkül próbál valaki átlépni a szeretetbe, hogy felvállalta volna az összes mocskos érzelmet, folyton vissza fog esni. Állandóan polaritásban lesz. Járja köreit.
- Hmmm… Ezt nem gondoltam volna. És a fiú mire tanítja a lányt?
- A végtelen szeretetre, feltételek nélküli elfogadásra és kitartásra. Enélkül nem lehetne sziklaszilárd a szeretete. Megedződik, mint acél a tűzben.
- És mikor fogják szeretni egymást?
- Hiszen már most is szeretik! A szeretet két formáját látod. Elutasító szeretet és elfogadó szeretet.
- Elutasító? Az elfogadót még csak értem …
- Valaminek a megtagadása azt jelenti, nem engeded be az erőt, mely létrehozza. Ellenállsz neki.
- Miért állnék ellen?
- Tudatlanságból.
- Aha, tehát az elutasítás nem gyűlöletből ered, hanem tudatlanságból.
- És félelemből. Félelem az ismeretlentől.
- És az elfogadás?
- Alapja a bizalom és a hit. Tudatosul benne, mi miért történik vele.
- Tehát a fiú nem tudatos, csak a lány?
- Pontosan. A nem-tudás és a tudás egyensúlyát látod. A fiú is tudatos, de azokban, amiket elutasít, nem. Csak azokban, amiket elfogad.
- A lány is van, amit elutasít?
- Persze.
- Mit?
- Épp azt, amit a fiú elfogad.
- Ezek ketten kiegészítik egymást…Együtt EGÉSZ-ek.
- Így bizony. Tanítják egymást azt megélni, ami még hiányzott a tapasztalataikból. Hogy teljessé legyenek mindenben. Amikor teljessé lesznek, felfedezik egymás valódi lényegét, CSODA történik. Minden kiegyenlítődik bennük. Már nem a két ellentétes oldalt tapasztalják meg mindenben. EGY-gyé válnak. Hullámzások nélkül, egybe kapaszkodva, örök szerelemben égve. Minden kivirágzik körülöttük, ahogy egymáshoz érnek mindenben.
- Nahát! … Csodálatos a Teremtés!

- Igen, az.

ILLÚZIÓ ÉS VALÓSÁG

2009-08-03T20:14:00.003+02:00

Philippa - 2009.08.02 10:25

Ez a legehezebb. Felismerni, melyik melyik ...

Nehéz, de csak azért, mert túlbonyolítjuk. Valójában teljesen EGY-SZERŰ. Amit Istennel teszünk, amiben Ő benne van, az VALÓDI, amiben nincs, az csak látszata a valódinak, csak utánozni próbálja a valódit; ILLÚZIÓ.

Ez a kétpólusú világ jellemzője. Ha létrehozol valami pozitívat, biztos lehetsz benn, hogy rögtön megjelenik a negatív pólusa is, az ellentéte.

Ha megjelenik valami VALÓDI, szép, igazi, rögtön lemásolják, a valódi illúzióját keltve.

Ha felismered valamiben az illúziót, tudd, hogy a valódi megfelelője is jelen van valahol. Azt keresd! Mert az illúzióban a valódi tükröződik. De mivel tükörkép, fordítottja az eredetinek.

A valódi egyszerű, érthető, élhető, örök. Az illúzió bonyolult, illékony, rövid életű, működésképtelen. Csak azt a látszatot kelti, hogy egyszerű, érthető, élhető és örök.

A valódi csak Istenen keresztül tapasztalható meg, amiből Őt kihagyod, az illúzióvá válik. Elillan, mert Isten örökkévaló ereje nincs benne.

A valódi erőlködés nélkül is működik, az illúziót hiába erőlteted, működésképtelen.

Engem a szerelem tanított meg felismerni az illúziókat. Folyton választás elé kerültem, mindig két férfi között kellett választanom, és én szorgalmasan választottam is. Mindegy volt, melyiket választom, egyik kapcsolat sem működött hosszú távon, pedig mindegyik az igazi illúzióját keltette.

Mindaddig, amíg rá nem jöttem, nem egyik vagy másik férfit kell választanom. Így a választásom egy idő után arra esett, akitől mindezt kapom. Istent választottam. Mert amíg az egyik vagy másik férfit választottam, addig az EMBERIT választottam az ISTENI helyett.

Istent választva az isteni fog megnyilvánulni nekem abban a férfiban, akit ő mellém rendelt.

A nő kereste a férfit bennem. De most már az istennő keresi a saját férfi aspektusát előbb önmagán belül, majd ha ott egyensúlyba kerül, és összefonódik vele, az Anyagban is kinyilvánítja magát.

Ez a folyamat már hónapok óta zajlik bennem anélkül, hogy akarnám, hogy irányítanám. Csak hagyom mindig, hogy megtörténjen, aminek történnie kell. Az egyetlen igaz szerelem felépíti önmagát.

Évezredeken át tévelyegtem, mert ezt az egyszerű igazságot nem ismertem fel, s mikor felismertem sem alkalmaztam, nem éltem. Csak szerettem volna, sőt; akartam.

Pedig minden ott volt az orrom előtt, csak nem álltak össze a puzzle-darabkák.

De talán nem volt véletlen … Egy biztos: ezt soha nem felejtem már el. S tudom, hogy ezt felismerhettem, megértettem, megÉRTem rá, hogy megtörténjen velem a fizikai világban is, megtapasztalva mindazt, amit meg lehet tapasztalni fizikai testben.

TŐLE

2009-07-24T13:53:00.005+02:00

Philippa - 2009.07.23 21:00 Kaptam egy verset a szívembe tőle...

Hozzád szól szívem,

Bár ténylegesen ezt el nem ismerem.

Űz a vágyam feléd

De leküzdöm, le én.

Szívem ha hagynám,

Hogy elfogadjon,

Ég s Föld együtt

Lángra kapjon,

Soha nem érném el, mit kitűztem.

Isten útjához nem leszek hűtlen.

Kegyetlennek tűnök,

De szívem vad,

Szavamra eszem nem hallgat.

Ha jönne egy angyal, s elkísérne,

Fejem meghajtanám előtte.

De hiába várom, utat nem mutat

Szívemnek most semmi sem.

A kincset keresem benned,

Pedig tudom, nem ezt kell keresnem.

Száműztelek az álmokba,

Kegyetlen tervem mostoha.

Nem bántanálak, de nem kértem,

S te mégis adod szerelmed énnékem.

Miért ily tiszta a te szíved?

Miért játszik, s nem ijed?

Életem lángra lobbantja,

De akaratom ezt nem hagyja.

Ó, Istenem, bár tudnám, mit tegyek?

Világosítsd meg lelkemet!

Napjaimat a kín átjárja,

Elutasítom őt, de hiába.

Ott van, legbelül énbennem,

Kivetném magamból, de nem teszem.

Talán ha majd már nem félek,

Elmegyek egyszer teérted.

Utam utadhoz terelve,

Szívem szívedhez emelve,

Kezem kezedbe temetve,

Lelked lelkembe ölelve.

IKERLÁNGOM?

2009-07-21T09:12:00.005+02:00

Philippa - 2009.07.20 18:00

Szívem felismerte Őt, bár kellett némi harcot vívni önmagammal, hogy teljesen el tudjam fogadni.

S még ma sem könnyű, hogy az illúziók mögött meglássam, mi a Valóság, de egyre könnyebben és gyorsabban sikerül.

Megtaláltam Őt a múltban is. Előző életeimben mindig akkor bukkant fel, mikor meg kellett tanítania valamire. Talán akkor lehetőség lett volna az egymásra találásra is, de sosem történt meg.

Most úgy látom, az egymásra találásnak is fokozatai vannak, s ezt egy élet alatt nem tudtuk megoldani.

Két életemben találtam őt meg, és láttam meg, mi történt velünk, de ott volt egy harmadikban is. És jelen van MOST is.

Az egyik élet Görögországban volt. Leonidas spártai király lánya voltam. Királylány, mégis milyen életem volt. A legszegényebb koldus is gazdagabb volt tőlem.

Apám megtagadta a szerelmét, a feleségét, s száműzte a várandós asszonyt. Egy kis erdei házikóban húzta meg magát, egy kastély mellett, az Athén melletti erdőben. Megszülettem, de anyám nem sokáig bírta a nélkülözést, és meghalt. Úgy nőttem fel, mint egy kis vadállat, a kastély cselédei adtak ennem.

Később, mikor már felnőttem, fiúruhában jártam, hogy a férfiak ne ismerjenek fel, s ne bánthassanak. Egy fiatal, jóképű vadász mégis megtudta, hogy lány vagyok. Egymásba szerettünk, és nagyon sokszor meglátogatott. Teljes szívemmel szerettem őt. Szerelmünk gyümölcse hamarosan megmutatkozott. Terhes lettem, s mindenhol kerestem, hogy elmondhassam neki.

Utolsó emlékem arról az életről, hogy megláttam az erdőben őt, szaladtam utána. De eltűnt a szemem elől, és ekkor váratlanul egy golyót kaptam a szívembe. Lelőtt az én „vadászom”, hogy ne derüljön ki, hogy szeret engem. Ugyanis ő volt a kastély ura, feleséggel, gyerekekkel.

Megölt, hogy fenntarthassa a látszatot, ami fontosabb volt neki, mint én, a szerelem, vagy születendő gyermeke.

A golyó nyomait ma is viselem testemen, bár a fájdalmat, amit a lelkemben okozott, már sikerült feloldani.

Abban az életben nem tudtam róla, ki vagyok, anyám nem árulta el. Ő pedig, aki az apám volt, most ugyanezt a kiközösítést újra eljátszotta velem. Pedig ez is csak illúzió, s a valóságon ez mit sem változtat.

A másik élet, amiben felismertem őt, Olaszországban történt.

Vagány fiú volt, én fiatal lány. Kritikus szemekkel figyelt engem, messziről. Mindig pontosan tudta, hogy nekem mit és hogyan kellett volna cselekednem, szerinte. Gúnyosan, lekezelően bánt velem.

Elit társaságban mozgott, mutatós nők vették körül. Kinevetett engem, mert egy halászfiúba voltam szerelmes, pedig én is gazdag és híres, de elszegényedett családból származtam.

De ugyanakkor ott voltam a szívében, mélyen eltemetve.

Aki ismer minket, tudja, milyen tökéletesen eljátszottuk ezt is a mostani életünkben. Volt még egy élet, a navajok földjén, de ott még nem láttam meg, ki volt Ő. Talán nincs is rá szükség. Érzem, hogy ott volt.

Megkegyelmezek magamnak, és nem hozom felszínre ezt is magamban, nem élem át az ottani fájdalmakat és elutasítást újra. Megbocsátok neki is, és magamnak is az összes tévedésért, amit tudatlanságból vagy félelemből megéletett velem, és én magammal. Vállalom a következményeket.

Talán épp így kellett történnie, hogy MOST találjon meg engem a szívében. Mert nem véletlen, hogy én megtaláltam és felismertem Őt. Nem véletlen, hogy bennem elindult a szerelem iránta. Ha Isten nem akarta volna így, nem történhetett volna meg.

És ez az életünk már nem a hiábavalóságról szól, nem az illúziókról, hanem a nagy megtalálásokról, felismerésekről, ráébredésekről, megvilágosodásról, a visszatérés lehetőségéről.

Szívemből egyre tisztábban, erősebben árad, amit Isten ültetett belé. Isten megmutatta nekem, ki Ő. Évekkel ezelőtt kértem tőle egy társat, és a szemem előtt gyúrta össze abból a két szerelmemből, akik életeken keresztül elkísértek. És tényleg olyan lett; külsőre, tulajdonságokban, még a hangja is. Őszinte öröm lelkemnek, hogy ő létezik, és hogy ismerhetem a Világban is.

S aztán Isten megmutatta azt is, hogy mielőtt én kértem volna, hogy adjon nekem új társat, Ő már kérte azt, hogy neki is adjon. Előbb teremtett engem neki, mint őt nekem. Egymásnak teremtve – már pontosan értem, mit jelent ez. Hihetetlen csoda.

Vállalom, hogy megélem ezt a csodát minden vonatkozásában, negatív, fájdalmas, de pozitív, boldogító megnyilvánulásaiban is, és szívem minden szeretetével megköszönöm Istennek.

http://www.youtube.com/watch?v=saah31JpG40

SZERETLEK

2009-07-16T12:14:00.005+02:00

Szeretlek…

Megértettelek.

Értem, hogy csak azt hitted,

Beteg vagyok,

S meg akartál gyógyítani.

Minden erőddel ezen fáradoztál.

Megsajnáltál, segíteni akartál.

Féltettél engem …

Értelek, s már nem félek,

Szeretlek…

A szeretet eltörli bennem a félelmet,

A megértés fénye átvilágítja

A Sötétséget.

Kész vagyok…

Megértem Rád.

Megértem a szerelmedre,

S szívem érzi, Te is felkészültél.

Nem vagyok beteg már....

Meggyógyítottál....

IKERLÁNG - ÁLDÁS

2009-07-14T11:37:00.003+02:00

http://www.youtube.com/watch?v=Sn6qkqvTF_o&feature=channel

Ennek a videónk a szövegét lefordította egy kedves barátnőm, én mégis arra kérlek, ne vedd ezt szentírásnak! Használd útmutatónak, s a saját szívedre hallgass!

A pillanatban, mikor hallottam az első szerelmi történetem, keresni kezdtelek, nem tudtam milyen vak dolog ez. hisz a szerelmesek nem találkoznak végül,... ők egymásban élnek folyamatosan. - Rumi -

A lélektársnak, hogy az élet útján egymás mellett menjünk, a szerelmesnek, aki fényt ad a miénkhez, hogy az árnyékok eltűnjenek.
A partnerért, aki kiegészít minket. Sokan áhítoznak az ikerlángjuk után S nem ismernek fel azt, hogy az ikerlángjuk mindig velük van, mindig a részük marad.
Az ikerláng az ellentétes polaritása a léleknek, mely a teremtésnél kettéválasztódott.
Az ikerlángok ritkán inkarnálódnak egy életben, vagy egy bolygóra.
Mikor az ikerlángok találkoznak személyesen, az az inkarnációik köreinek végét jelzi, és a nagy egyesülésük pillanata átalakul mások önzetlen szolgálatává.
Bizony nem túl gyakori, hogy bárki találkozzon az ikerlángjával egy életben.
Az ikerpárod elküldheti Neked áldását, hogy meg tudd erősíteni a jelenlegi párkapcsolatod, vagy segíthet, hogy megtaláld a lélektársad, hogy ebben az életben párod legyen, hogy még jobban kapcsolódjon Hozzád, még ha idő és tér is elválaszt, vagy épp dimenziók, hogy beáramoltassák a lelkük energiáját a tiédbe, mint áldást.
"Az énekem megérinti homlokod mint egy áldó csók, és a dolgok lényegében téged látlak"
Ez az ikerláng - áldás
"Mikor egy szerelem nagy, mindig nagy csodák történnek" Az áldás egy spirituális energia-infúzió, és isteni szándék, a boldogságtól, hogy létezel ezen a bolygón.
Az esszenciája a kozmikus házasságnak, az összevegyülése az energetikai lenyomatoknak, hogy kiegyensúlyozzák, kiegészítsék és teljessé tegyék egymást, és ezt lefordítsák a hétköznapi párkapcsolatok nyelvére.
"Úgy érzem, szerettelek számtalan formában, számtalan időben. Élet élet után, korszak korszak után, örökké"
Az igazi ikerláng áldás csillapítani tudja az elszakadás okozta fájdalmat.
Eredménye a teljes szabadság, hogy szeress másokat, és jobban kinyisd szíved a lélektársadnak, a lélekcsaládodnak, akiket megtalálsz ebben az életben.
Helyesen használva, a tiszta szándék és a figyelem törvényét átnyúlhatsz időn és téren, és megérintheted az Ikerfeled. Kérd áldását!
Vagy megkapod...
hogy kapcsolódjon és egymásba integrálódjon az eredeti lélekenergiája mindkét félnek az életben is, az életedben is. Emlékezz, míg el nem jön az újraegyesülés ideje. Az ikerlángod szeretné, hogy boldog légy.
"Megtaláltam azt, kit a lelkem szeret" - Salamon éneke -

FELTÉTELEK NÉLKÜL

2009-07-12T20:45:00.004+02:00

Philippa - 2009.07.12 17:54

Szeretlek, mondtad,

de csak tetszett a lényem,
csak jólesett neked,
hogy szeretlek téged.

Szeretlek, írtad,

de másként gondoltad.

Csak ha elvárásaid teljesítem…
különben ne is szóljak hozzád .

Szeretlek ? Milyen szeretet ez,

mely nem enged közel hozzád,
mely feltételeket szab,
kritikus és kötekedő…

Látod, én így is szeretlek,

ha bántasz, ha félsz,
ha ellöksz, ha fájdalmat
okozol, ha kigúnyolsz…
Szeretlek…feltételek nélkül.

Csendet akartál.

Adtam.
S mégis haragszol rám.
Akkor is , ha megteszem,
amire kérsz, s akkor is,
ha nem teszem.

Haragod méreg, mely elszívja erőd,

egy helyben tart, szeretetet öl.
A megújulás fénye
a megbocsátás kegyelméből születik.
Tiszta szíved a
feltételek-nélküliségben fürödhet itt.

TÜR-ELEM, s fellángol a SZER-ELEM.

Megértem, s MEG-ÉRTEM.
Megvalósul az ÉRZ-ELEM,
s eltűnik a FÉL-ELEM.

http://www.youtube.com/watch?v=Xob6CEiLVzQ

TUDATOS SZERELEM

2009-06-13T11:18:00.004+02:00

Philippa - 2009.06.13 10:50

Az Új Világban minden tudatossá kell legyen, amiket megélünk.

Bizonyára sokan emlékeznek olyan élethelyzeteikre, amikor valamilyen rejtélyes okból kifolyólag sikerült megoldani egy-egy nehézséget.

Ráfogtuk a szerencsénkre, őrangyalaink vagy Isten segítségére. Ilyenkor ösztönösen cselekedtünk – helyesen.

Az Új Világban is adódnak nehéz helyzetek. De egyre inkább tudatosul bennünk, mit és miért cselekedtünk.

Először lehet, hogy csak évekkel a minket próbára tevő történés után értjük meg, mi történt velünk. Aztán ez az időszak – a MEGÉRTÉS időszaka – egyre rövidebb lesz. MEG – ÉR – TÜNK az értelemre. Hogy egyre hamarabb tudatosuljon bennünk, mi történik velünk és miért. Már nem ösztönből cselekszünk. Nem is észből. A cselekedeteink lélekből indulnak, és elménk érzelmeinket átvilágítva a tudatunkba integrálja a felismeréseket. Miért írtam, hogy a szerelem tudatos lehet? Mert így van. Most élem és értem meg ezt az új szerelmet.

Jönnek a próbatételek keményen, és egyre hamarabb tudatosul bennem, miért történik és mire jó ez nekem.

Csodálatos érzés. A teljes lényem éli a szerelmet, és ez a szerelem nem holmi rózsaszín ködbe burkolózott, illuzórikus, hamar elillanó vattacukor-érzés, hanem rengeteg tudással gazdagító, testem-lelkem építő, átható, feltöltő, folyamatosan megújító ÉRZ – ELEM. S nemcsak a másik fél iránt érzem. Belefér minden, az EGÉSZ MINDENSÉG. Még Te is, aki most olvasod írásom, és esetleg mosolyogsz még rajta. Az ember azt neveti ki, amit még nem ért. De meg fogod élni Te is, és elkerülhetetlenül belesodródsz a legmagasztosabb létformába itt a Földön, a Szerelem Univerzumába.

Bizony, belőlünk indul ki, MI TEREMTJÜK. Azzal, hogy megengedjük Istennek, hogy rajtunk keresztül kinyilvánítsa új teremtését.

http://www.youtube.com/watch?v=B6W_1-Shrh4&feature=related

EGY ANGYAL IGAZ TÖRTÉNETE

2009-05-24T09:55:00.008+02:00

Philippa - 2009.05.22 19:27

Különös angyalt teremtett Isten fényből, szeretetből, s végtelen szerelemből. Mikor elkészült, gyönyörködve nézte művét, s így szólt hozzá:

- Angyalom! Megbízlak egy feladattal. A Szerelem Univerzumát a megvalósulásba fordítom. Te leszel ennek irányítója itt az Égben. Feladatod, hogy az Anyagba merült társaidat segítsd, ellásd a megfelelő erővel, s felügyeld a SZER-ELEM szabad áramlását. Sok angyali segítőd van itt az Égben, s lent a Földön is. De különösen két lélekre figyelj! Ők horgonyozzák le teremtésemet. Szerelmet adtam szívükbe egymás iránt. Segítsd őket!

Egy férfi és egy nő volt, kiket az angyal segített. Feladatuk volt életeken keresztül, hogy megéljék a szerelem negatív oldalát. Elvégezték feladatukat, s az Isten által rendelt időben egymásra kellett volna találniuk.

Az Angyal, a Szerelem Angyala végtelen szeretettel viseltetett a két lélek iránt. Segítette őket. Hatalmas erőket engedett Isten segítségével a Világba, hogy a két szerelmes egymásra találhasson.

De erre a hatalmas energiára felfigyelt a másik oldal is. A Sötétség felől gyülekeztek az erők, s igyekeztek akadályozni a két szerelmes egymásra találását. A tét nagy volt. Ha egymásra találnak, megvalósulhat a Földön Isten Országa, s ezt a Sötétség nem engedhette, hatalmát igyekezett megtartani, így minden erejét latba vetve támadta a két fénylényt, akik a szerelmet lehorgonyozták a Világban.

Az Angyal hiába próbálkozott, a Szerelem erejét odalent már nem bírták megtartani. Félelem, düh, keserűség lett belőle. A fiú már nem vállalta a feladatot.

Isten figyelte a játszmát, s látta a lány fájdalmát, aki kész volt a feladatra, de a fiú nélkül nem tudott mit tenni. Istennek ekkor támadt egy ötlete. A fiú lelkét és a lány lelkéből egy részt az Angyalba költöztette, s leküldte a Földre, találja meg a lányt, s segítsen neki a Valódi Egyetlen Igaz Szerelmet megvalósítani.

Az Angyal nehéz feladatot kapott. Jelen kellett lennie egyszerre az Égben s a Földön. Hogy a kettőt egybeolvassza.

Eleinte csak álmában látogatta meg a lányt. Segített neki a fájdalmakat leoldani. Később, mikor a lány megerősödött, asztráltestükben találkoztak éjszakánként. Az Angyal segítette a lány testének, lelkének megújulását. Isten segítségével felkészítette a vele való egyesülésre.

Gyengéden szerette – Isten iránti szeretetből, s a feladat iránti elkötelezettségből, és mélységes mély tiszteletből a lány tisztasága, és lelkének nagysága előtt.

A lány lelke megújult, s a teste is változáson esett át.

Az Angyal megtalálta őt a Világban is, s tanította, edzette szellemét is. Már nagyon közel voltak egymáshoz.

Isten látta őket, s fellobbantotta az Örök Szerelem Lángját szívükben, egymás iránt. De ekkor a Sötét Oldal újabb támadásba lendült. Megtámadták a két fiatalt. A fiú tudatára a felejtés fátylát borították. Próbálták elérni, hogy felejtse el feladatát, s a lányt is, mintha sosem ismerte volna. Akaratát maguk felé fordították. Hiúságát felerősítették, egóját megnövelték. A lányt testében támadták; betegséget, erőtlenséget bocsátva rá.

Nem győzhettek. A lány szívében lévő Örök Szerelem Forrásához nem férhettek hozzá; a lány felismerte mesterkedéseiket, s Istenbe kapaszkodva lerázta magáról az illúziókat.

Felismerte az Angyalt, s benne az Örök Szerelmet, azt, akit mellérendeltek, neki teremtettek. Az Angyal földi megtestesülése is kereste a kapcsolatot Istennel, de már nagyon elfáradt az örökös harcban. Meghasonlott önmagával, egy része megtagadta a lányt, visszautasította.

De a lány tudta, ezt a szerelmet már nem veszítheti el. Ez az Örök Szerelem. Ezt kellett lehoznia a Földre.

Érezte, az Angyal szívében is jelen van ez a szerelem. S azt is tudta, hogy az Angyal a Sötétség illúzióit le fogja dobni magáról, s újra meglátja és felismeri majd őt s feladatukat.

Megértette, az IgaZIt nem lehet elveszíteni, mert az egyetlen valóság ennek létezése, a többi érzelem, ami a fájdalmakat, szenvedést, szomorúságot okozza, csak illúzió.

http://www.youtube.com/watch?v=TXLcjQommSQ

VALÓDI SZERELEM

2009-05-24T09:47:00.003+02:00

Philippa - 2009.05.20 18:31

Szeretni akartam. És szenvedtem, mert nem kaptam meg, akit szerettem. Vagy ha megkaptam, NEM AZ volt, amire vágytam.

Akaratom illúziókat hozott létre. Megélhettem ezeket is, de boldoggá nem tettek. Most már felismertem:

A VALÓDI SZERELEM KEZDETTŐL FOGVA OTT VAN BENNEM!

Állandó, erős, fényes, simogató, boldogító.

Mikor már elfáradtam a szeretni akarásba, és megengedtem magamnak, hogy történjen az, aminek történnie kell, megvalósult a fizikai világban is számomra. Feltűnt valaki, akiben rögtön felismertem a valódit.

Bár először nem tudtam, mi az, amit érzek, de elemi erővel zúdult ki belőlem, szívemből valami. Az eszem tiltakozott ellene, de a lelkem tudta, kivel áll szemben. Megtaláltam – ezt sugározta folyamatosan. Az eszem persze vitatkozott vele.

És persze többször is nekilódult az eddig bejárt mintákat követni. Akarta őt szeretni. S ezzel illúziókat raktam rá is, magamra is. Ami ellen persze ő tiltakozott. Én meg az ő tiltakozása ellen tiltakoztam. Nevetséges, nem? Hát ilyen lüke voltam …

De most már értem is, nemcsak érzem. A valódi szerelem felépíti önmagát, ha hagyom, ha megengedem neki.

Tiszta szívvel bocsánatot kérek mindazoktól a szerelmeimtől, akiket akartam szeretni. Ezzel nemcsak magamnak okoztam fájdalmat, hanem nekik is.

http://www.youtube.com/watch?v=Ne5FxjTLuVc

ÁTTÖRÉS

2009-05-24T09:35:00.003+02:00

Philippa - 2009.05.16 19:24

Beszélgetés a Szerelem Angyalával:

- Itt vagyok - mondja.

- Tudom, mi a feladatod. Hogy vigyázz rám. De nem szerethetsz engem szerelemmel?

- De igen – szégyenlősen lehajtja a fejét. – Tudod, pont azért küldtek hozzád, hogy megtanítsd nekem a szerelmet. Meg kell élnem nekem is.

- Te még eddig sosem élted meg?

- De igen. Próbáltam minden oldalát, csak még ezt nem, az Örök Szerelmet. Úgy, hogy jelen vagyok az Égben s a Földön egyszerre. Ez még új nekem.

- Hogyan taníthatnálak meg?

- Én mondjam meg neked?

- A fizikai lényed nem válaszol.

- Hát látod, épp ez az. Amire nem válaszol, AZT nem tudja. Arra tanítsd meg!

- Ellenáll.

- Törd át az ellenállását a szerelmeddel, ahogy eddig is tetted!

- Nem tudom, most mit tehetnék.

- A szerelem, az Örök Szerelem teremtő erő. Használd! Teremts vele!

- Neked?

- Mindenkinek.

- Már megtettem.

- Ne csak egyszer! Folyamatosan.

- … Nagyon szeretlek… Érzed?

- Igen. S ez a fizikai lényemet megzavarja. Mert nem tudja, mit kell ilyenkor tenni.

- Csak elfogadni. Feltételek nélkül.

- Ez olyan szép. De hogyan tudom megcsinálni?

- Te is tudsz teremteni a szerelemmel.

- Bennem nincs jelen az Örök Szerelem…

- BENNED?! A Szerelem Angyalában?! Ne viccelj!

- Tudom, kicsit morbid…

- Ezt felejtsd el! Mindenkiben jelen van minden.

- Te is tudod, hogy ez nem így van. A gyomokból hiányzik a lélek.

- Benned van lélek, fény, szerelem. És ott van az Örök Szerelem is. Érzem. És te is érzed. Csak te nem így hívod. Engedd működni! Szeress engem is vele! Szeresd át azt, ami nem tetszik bennem, ahogy én is átszeretem benned a félelmedet, az elutasításodat. S eltűnik, feloldódik benne minden rossz.

- … Ó, nagyon szeretlek… Ha ezt értem megteszed.

- Nemcsak érted. Mindenkiért… Hogy végre felszabadulhasson mindenki. És szabadon szerethessen mindenki.

- Köszönöm, neked!

- Én is neked, szerelmem…

A KEZDET ÉS A VÉG

2009-05-23T10:14:00.009+02:00

Philippa - 2008.12.29 16:32

Valahol téren és időn kívül, Isten Országában.

Isten magához hívat két tiszta lelket, két munkatársát, akikkel együtt országában dolgozik, és ezeket a szavakat intézi hozzájuk: - Menjetek! Országomban végzett munkátokat folytassátok a Földön! A Szerelem Univerzumát hívtam a megvalósulásba általatok, ezen dolgoztam veletek. Nagy feladatot bízok rátok. Merüljetek le az Anyagba, s horgonyozzátok le az Új Teremtést, a Szerelem Univerzumát!

A két tiszta lélek egymásba feledkezve, lélekben Isten által egymáshoz kötve, végtelen szerelemmel egymáshoz fűződve végezte eddig munkáját Isten Országában. A pillantás, amit váltanak végtelen bizalmat, türelmet árul el, s annak bizonyosságát, hogy a rájuk bízott feladatot könnyedén véghez tudják vinni.

Isten látja a két lélek egymáshoz való bizalmát, s ezt mondja nekik: - Próbára teszlek benneteket. Ismerem egymás iránt érzett érzelmeiteket. ÉN adtam szívetekbe. Le kell merülnötök az ellentétes érzelmekbe, a szerelem negatív tartományába, a legmélyebb, legsűrűbb iszapba, hogy a horgony bizonyosan megtartsa az új univerzumot. Ha csak a felszínhez, a legmagasabbrendű pozitív érzelemhez rögzítenétek, nem lenne biztonságban az egy-ség. Elemeire hullana szét minden, elsodródna, szétzúzódna. Olyan szerelmet kaptatok tőlem, ami kibírja a legerősebb nyomást is. Elpusztíthatatlan, örök szerelemmel élhettek egymás iránt, még akkor is, ha a negatív tartományban épp nem vagytok egymás mellett. Még akkor is, ha tudatotok ezt a szerelmet elkendőzi, elbújtatja, ha falakat épít elmétek félelemből szerelmetek köré. Ezt a szerelmet nem veheti el tőletek senki. A két lélek könnyűnek érzi a feladatot. Igen. Ott, téren és időn kívül, Isten Országában, a Fényben minden könnyűnek tűnik. Csak itt a Földön nehéz. A két lélek elindul útján. Már a legelső lépésnél elszakadnak egymástól, és nem értik, miért. Hiszen ők együtt, kéz a kézben akarták végigcsinálni.

Útjuk során rengeteg illúzióval, megtévesztéssel találkoznak. Már nem ismerik fel egymást, közéjük álltak a földi erők teremtményei, hogy erejükből merítsenek, fényükben fürödjenek, önző céljaikra felhasználhassák őket.

Úgy érzik, elveszítették egymást végleg, így saját lelkükből teremtenek maguknak társat. Kettéválnak, négyfelé hasadnak. Egy ideig ezekkel a társaikkal vannak elfoglalva. Elkábítja őket az azonosság érzése. Úgy érzik, velük egészülnek ki.

Minden egyes életükben jelen van a másik is, de nem ismerik fel egymást, saját lelkükből teremtett társaik elvonják figyelmüket, lekötik energiáikat. Ezek a társak is élik emberi életüket; családot alapítanak, gyerekeket nemzenek. Isten figyeli őket útjukon. Mikor érzékeli, hogy a két lélek a legmélyebb tartományban van érzelmileg, tudja, hogy elvégezték a rájuk bízott feladatot, s szívükben elindítja a visszatérés, s egymásra találás lehetőségét. De ebben is próbára teszi őket. A visszatérés sem egyszerű.
Ha akarja a két lélek, nem fog létrejönni sem a visszatérés, sem az egymásra találás. Csak akkor, ha Istentől ezt elfogadja. Csak ha hagyja megtörténni, s nem akarja, hogy megtörténjen. Az akarat lehúzza, leragasztja őket a legmélyebb ponton. Az Istenben való bizalom és hit, ami felemeli és eloldja őket az akarattól. Csak Isten által találhatnak egymásra, s Isten kegyelméből még a Földön megadatik ez nekik. Csupán rajtuk áll, hogy a félelem mögé bújnak-e továbbra is a szerelem és a boldogság elől, vagy elfogadják és megvalósítják Isten tervét. Hogy örökre leragadnak a legmélyebb ponton, vagy örökre felemelkednek Isten Országába. Ha a Földön találnak egymásra, megvalósíthatják Isten Országát a teremtett világban…

Isten mosolyog. Amit a két léleknek nem árult el, az eredeti terv éppen ez volt. Hogy Isten Országa az Anyagban is megvalósuljon. S a Szerelem Univerzumának lehorgonyzása csak eszköz ehhez, csak egyetlen része a Nagy Mű számtalan megvalósulásának, melynek TE IS RÉSZE VAGY! De a két lélekre épp ezt bízta, nekik csak ez működik, csak ebben találhatnak boldogságra.

Ha ott lent ezek ketten felismerik, hogy egymáshoz tartoznak, Isten számára jel, hogy a Föld elbírja azt az erőt, ami Isten Országának megvalósulását létrehozza a Földön. S akkor már nem nekik kell visszatérniük, hanem az Ég költözik le a Földre…

AZ ÚJ SZERELEM

2009-05-16T10:54:00.005+02:00

Philippa - 2009.05.13 18:27

Már napok óta érzem, hogy valami nagy sebességgel történik. A Szerelem Angyala már mindennapos vendégem. Magától látogat meg mostanában, de most én hívtam. - Kérlek, beszélj velem!

- Itt vagyok. Hallgatlak. Kérdezz!

- Kezdem érteni az új szerelmet. Elindult szívemben az Örök Szerelem Forrása. Felismertem segítségével az örök szerelmemet, és sugárzom mindenki felé, amit érzek. Sugárzom szét az Örök Szerelmet. És visszajön! Megjelenik mindenféle formában körülöttem. Egyre több új dolog bukkan fel az életemben; tárgyak, munkák, lehetőségek. És mindbe szerelmes vagyok. Ez nagyon jó, élvezem! De a szerelmem fiziailag miért nincs még mellettem?

- Ne sürgesd! Minden, ami veled s vele történik, egy folyamat része.

- Nem türelmetlenségből kérdezem. Kíváncsiságból.

- Fel kell épülnie bennetek olyan struktúráknak, amik fizikailag is elbírják az Örök Szerelmet. Ez nagyon nagy erő. Teremtő erő. Halhatatlanná tesz.

- … Akkor lehet, hogy csak több száz év múlva kerül sor arra, hogy fizikailag is megélhetjük? Pedig néha úgy érzem, nagyon közel van, pillanatokon belül megtörténik.

- Ha nem is pillanatokon belül, de heteken belül. Már nagyon erősek vagytok. Fizikailag is elbírjátok. Most már csak az utolsó simítások történnek meg.

- Mi hiányzik még?

- Erősödnötök kell. A belétek kódolt érzelmek felépítik majd testetek anyagában is a változást. Megtörténik majd. De az Út ezzel nem ér véget. Szükségessé válik, hogy ketten egymást támogatva (érzelmileg, tudásban és fizikailag is) haladjatok tovább. Már megmutattátok, mire vagytok képesek egyedül, Isten nélkül. Azt is megéltétek, Istennel együtt önMAGatokban mit tudtok létrehozni. Meg kell tanulnotok nemcsak az Ég-gel, a Föld-del is az együttműködést, és az Örök Szerelemre ezért lesz szükségetek. A változások előrehaladtak. Elkerülhetetlen a megnyilvánulás. Időben megtörténik majd. Jól érzed, hogy nagyon közel van.

- Addig még van valamilyen esemény, aminek be kell következnie?

- Esemény nincs. Földi nincs, csak égi. Ti ezt energiákban élitek meg. Folyik a beprogramozás a boldogságra.

- Értem. De jó!... Köszönöm, hogy beszéltél velem!

- Szívesen, bármikor…hiszen tudod…Szeretlek.

- Én is szeretlek téged.

Az új szerelem tükörképe a réginek. A régi ígéretesnek indult. Szenvedélyesen kezdődött, hamar ellobbant a láng, s jó esetben szeretetté szelídült.

Az új először taszít, mert hatalmas erővel közeledik, s ezzel ellenállást hoz létre, és fájdalmat. Az ellenállás mély szeretetbe fordul, s a láng fellobban s örökre ég. Mély, olthatatlan szerelemmé nemesül.

http://www.youtube.com/watch?v=8r27bovczcw

BESZÉLGETÉS SZERELMEMMEL

2009-05-16T10:46:00.003+02:00

Philippa - 2009.04.20 14:16

Hívom a szellemét. Úgy érzem, valamiért beszélnünk kell. Nagy piros örvény van körülötte.

- Mi ez az örvény körülötted? – szólítom meg.

- A Szerelem Örvénye.

- Beleléptél?

- Még nem.

- Miért?

- Félek tőle.

- Félsz a Boldogságtól?

- Nem attól. Az illúzióktól.

- Félelmeddel megvalósítod, amitől félsz.

- Tudom. Le fogom vetkőzni.

- Hogyan?

- Te segítesz benne.

- Én?! Hogyan? Mikor?

- Most. Ezért jöttél. ÉN hívtalak, nem te engem.

- … Hm. Hogyan segíthetek?

- Azt csak te tudod.

- Add ide a kezed! És nézz a szemembe!

Megteszi.

- Szeretsz? – kérdezem tőle.

- Téged?

- Válaszolj, ne kérdezz!

- … Szeretlek …

- … Válaszolhattad volna azt is: szeretek. Szeretek valakit, valamit, Istent. De te ENGEM választottál. Azt mondtad, engem szeretsz. Miért?

- Mert ha téged szeretlek, nem valakit vagy valamit szeretek, nem Istent szeretem, hanem mindezt EGYÜTT, EGY-ben.

- Tudod, mit kell tenned, hogy ez megvalósulhasson a Világban is?

- Igen, tudom. Ugyanezt, mint itt. Hívni téged, a segítségedet elfogadni, figyelni rád, megfogni a felém nyújtott kezedet, szemeiden keresztül a lelkedbe nézni, és magamra ismerni benned. Ha magamra ismertem, felismerni benned mindent, mindenkit, Istent is. És felfedezni a szerelmet, mely kezdettől fogva ott van bennem, s te ennek egyik kivetülése vagy.

- Hmm…ez csodálatos.

- Igen, az. Egyetlen fordulaton, egyetlen felfedezésen múlik a boldogságom: hogy minden kezdettől fogva ott van bennem belül. Csak engedni kell, hogy kivetüljön.

Érzem az örvényt kettőnk körül. Érzem, hogy mindketten benne vagyunk. Hogy nem tudunk elszakadni többé egymástól, mert ez a centrifugális erő, ami az örvényben a Szerelem erejének mozgásából keletkezik, az egymáshoz présel bennünket.

Furcsa, itt nincsenek érzelmek. Itt csak a tapasztalati eszenciája található mindannak, amit lelkünk, s fizikai testünk által a tudatunk tapasztal.

Ami itt megtörténik, meg kell, hogy történjen velünk a fizikai világban is.

Ő rám néz. Érti a gondolataimat. Benne is megjelenik tudásként, ami bennem. Értjük, kettőnk egységétől függ, mikor tudjuk ezt megvalósítani az Anyagban. Hogy tudásunk, érzelmünk mekkora erőteret hoz létre kettőnk körül, s ez mennyire képes bemozdítani a körülöttünk lévő, Isten által nekünk adott Örök Szerelem energiáit.

Érzi, mennyire szükségem van rá érzelmileg, és én tudom, mennyire kell neki a szerelmem fénye. Egymáshoz, egymásba simul szellemünk. Már nem képes elengedni a másikat. Nincs is rá szükség. Az EGY-SÉG ideje jött el.

Legyen így, ha Isten is így akarja! Valósuljon meg az Örök Szerelem! Történjen meg a fizikai világban is ez velünk, ha meg kell történnie!

Legyen meg Isten akarata mint a Mennyben, úgy a Földön is!

http://www.youtube.com/watch?v=W6s135ACZMo

TEREMTŐ SZER - ELEM

2009-05-16T10:23:00.006+02:00

Philippa - 2009.04.19 11:15

Az Új Szerelem határtalan, éppen ezért teremtő ereje van. Hogyan lehet vele teremteni?

Mostanában egyre inkább tapasztalom, hogy megvalósulnak a vágyaim. Mióta az Örök Szerelem Forrása felszínre tört bennem, ez az erő, a Szerelem Ereje, az Ötödik Elem segít formába önteni és megvalósítani vágyaimat.

Először felfedeztem, hogy végtelen bennem, és természete szerint minden irányban árad, áramlik folyamatosan.

A bennem lévő vágyaimon is átáramlik, és megteremti számomra azt fizikai formában is. Elmesélek egy példát.

Valamikor versenyszerűen kerékpároztam. Ahogy telt az idő, úgy húzódott bennem vissza ennek megvalósítási lehetősége. Nem is nagyon küzdöttem érte, lefoglaltam magam mással; mindig találtam valamit, ami érdekelt.

Egy ideje már csak itthon szaladgáltam biciklivel boltba, vagy max. 1-2 km-es távolságokra. De a biciklim így is elhasználódott. Megérett a helyzet egy új megvásárlására.

Elkezdtem keresni a lehetőségeket. Néztem interneten, üzletekben, ismerősöknél, de minden út ugyanoda vezetett. Beleszerettem egy összteleszkópos csodába.

Úgy adódott, hogy egy ismerősünknek kerékpárboltja van. Hozzá fordultam segítségért. Mondtam, mit szeretnék. Ő igyekezett lebeszélni róla, és észérvekkel meg is tudott győzni, mondva; az a kerékpár sokkal súlyosabb, mint a többi, kisebb a kereke, nehezebb tekerni, több erőkifejtés szükséges ahhoz, hogy haladni tudjak vele. De azért elhívott a boltjába, nézzem meg, próbáljam ki.

Elmentem. Megnéztem. Kipróbáltam. És nem hagytam, hogy az ő elméje meggyőzzön. Felültem a biciklire, és éreztem, hogy ő az enyém. Nem volt nehezebb hajtani, mint az előzőt, nem volt súlyosabb, nem volt kényelmetlenebb. Találkozás volt ez a bennem lévő résszel, ami felé vágyam vezetett. Megvettem.

És azóta egyre szerelmesebb vagyok bele, egyre inkább összesimulok, egyensúlyba kerülök szívem vágyának külső megvalósulásával.

Nemcsak az Isten által mellém rendelt társamba vagyok szerelmes, hanem mindazon vágyaim megvalósulási formájába, amit Isten számomra elküld.

Mert a kerékpár mellett kitartottam már másban is. Nem alkudtam meg más, kisebb, olcsóbb, logikusabb megoldás mellett. Engedtem, hogy a szívem valósítsa meg Isten akaratát számomra. Mert nem véletlenül vágyom arra, amire vágyom. Istentől kapom a vágyat is szívembe.

Ezek a megvalósulások oda vezetnek, hogy egyre jobban bízom Istenben, egyre több minden vesz körül, amit szeretek, egyre hálásabb vagyok ezért, egyre boldogabb, és egyre nagyobb területen tudom megvalósítani az Új Szerelmet.

http://www.youtube.com/watch?v=KlPHLJkuZuM&feature=related

AZ ÖTÖDIK ELEM

2009-05-16T10:07:00.005+02:00

Philippa - 2009.04.01 21:16

TŰZ - VÍZ - FÖLD - LEVEGŐ. Ez a négy elem alkotja világunkat. Az Új Földet viszont már nem négy, hanem öt elem építi fel.

Mi ez az ötödik elem? Aki látta a hasonló című filmet, tudja. Nagyon is igaz volt a film. Az ötödik elem a SZER – ELEM.

Az anyagi világ legsűrűbb részét, amiben eddig éltünk, a Régi Földet Isten teremtette fényből úgy, hogy kimozdította a mozdulatlan fény-egységeket nyugalmi helyzetükből, s a mozgás által energia termelődött.

A spirális pályán elinduló fényrészecskék anyag részecskékké sűrűsödtek, s Isten a Szeretet erejét használva kötőanyagként, egymáshoz ragasztotta a részecskéket. Így lett az Anyag.

A Régi Világban működő erők már nem hatnak. Az új erők, energiák segítségével teremtődik az Új Föld, de ezúttal az emberek társteremtői lesznek Istennek.

A folyamat a következőképpen zajlik. Isten elindít valamit a Teremtésbe. Kiválasztja a munkatársait, akik ebben segítségére lesznek. Elindítja az impulzust a megfelelő emberek felé. Az emberek befogadják, vágyakat ébreszt bennük. Mikor már olyan erős a vágyuk, hogy Istenhez fordulnak, segítséget kérve a megvalósításhoz, Isten számára ez egy jelzés, hogy odaért az impulzus ahhoz, aki a teremtésben munkatársává lesz.

A társteremtő dolga, hogy hagyja megvalósulni elvárások nélkül, önmagán maradéktalanul átengedve Isten erejét.

Hogy jön ide az ötödik elem? Mi köze ehhez a szerelemnek?

Jézus azt tanította, a hit erejével bármi megvalósítható. Ez a Régi Világ rendje szerinti tanítás.

Az Újban van még egy erő, ami a Hit erejétől is nagyobbnak bizonyul. A Szerelem ereje.

A szerelem eddigi tudásunk szerint két ember közös ügye. Kettőjük között áramló energia.

Nem így az Új Szerelem. Az szabad, és minden irányban hat. Nem gátolhatja senki, semmi ezt az áramlást. Örökkévaló áradás ez. Megszületéséhez szükséges Isten és a másik fél is, aki eddig a szerelem tárgya volt.

Az Új Szerelem nem birtokolni akar, nincs már rá szüksége. Épp ellenkezőleg. Szabadon engedni, szabadon áradni. Mindenfelé, nemcsak a két ember közt. És ahogy a régi rendben a Szeretet volt a kötőanyag az anyagi részecskék között, itt most, az Újban, a magasabb frekvenciájú anyagban, a szeretettől magasabb frekvenciájú erő kell; ez a SZER – ELEM.

Ehhez kellett Istennek az Ember, mert ezt egyedül nem tudta megcsinálni.

A SZER – ELEM így hát MINDENT be fog tölteni a Földön, s ehhez elengedhetetlen a fizikai világban való megélése, sokkal teljesebb formában, mint eddig.

Most még elképzelni sem tudjuk, milyen csodálatos élmények várnak ránk az Új Szerelemben, hiszen még csak a küszöbön állunk.

VELEM TARTASZ EZEN AZ ÚTON?

http://www.youtube.com/watch?v=e6VpVWw1gbY

HOVÁ TŰNIK A FÉLELEM?

2009-05-14T12:57:00.004+02:00

Philippa - 2009.03.17 15:00

Újabb beszélgetés Adamával, Telos városának főpapjával:

- Adama, beszélnél velem újra?

- Természetesen. Állok rendelkezésedre.

- Nem értek valamit az ikerláng kapcsolatban.

- Hallgatlak.

- Azt mondtad, előbb belül jön létre, aztán kívül. De én úgy érzem, bennem egyszerre történik mindkettő. Elindul belül, és már történik is kívül.

- Ez csak a szellemi fejlettségedet mutatja. Azt jelzi, mennyire összhangban van tested, lelked, szellemed, mennyire egyberendeződött már.

- Amikor teljesen egyberendeződik, akkor egyszerre megy végbe belül s kívül?

- Igen. Most is egyszerre megy végbe, csak az Időben elfoglalt helyedtől függően érzékeled csúszásként.

- S ha egyszerre érzékelem, azt jelzi, máshol leszek az Időben?

- Akkor már nem az Időben leszel.

- Hanem?

- Az Idő múlik, járja köreit, de ciklusai nem hatnak már rád, fölébe emelkedsz. Tudatod emel ki belőle.

- Értem … azt hiszem. Még valami: néha a szerelmet is hullámzani érzem magamban. Mintha néha nem lenne jelen bennem.

- Jelen van, csak figyelmedet másfelé fordítod. Ha rágondolsz, érzed?

- Igen. És így még soha nem éreztem. Simogat, körbeölel, ringat.

- Ez a szerelem.

- A lángot is érzem. De ez nem égető láng, hanem hűvös, szelíd, éltető.

- Pontosan ez az. Élet – erő.

- Ez mit jelent?

- Amint fizikai jelleg is hozzáadódik, vagyis hatni tud már testedben is, tested anyagát is átjárja, áthatja, elkezd áramlani egész testedben az az ÁRAM, ami a két láng között megjelent.

- Nahát…!

- Élettel tölt fel.

- A láng ugye nem alszik ki?

- Miért gondolkodsz ezen? Ne a félelmet tápláld magadban! Csak fogadd el Isten teremtésének ezen aspektusát is,és éld meg békében, szeretetben, összefonódásban. Vele (Istennel) s társaddal.

- Igazad van. Eddig túlságosan a félelemben éltem.

- Azért, mert figyelmed fókuszát arra irányítottad.

- Hogyan lehet megszabadulni tőle?

- Nem lehet megszabadulni tőle. Ott van benned, el nem nyomhatod, vissza nem szoríthatod. Csak elérheted, hogy ne nyilvánuljon meg.

- Hogyan?

- Működésképtelenné teszed azzal, hogy szeretettel, s szerelemmel itatod át teljes lényedet. Abban élsz, s nem bánthat semmi. Csak az bánthat, akinek megengeded, hogy bántson.

Óriásit kell sóhajtanom. Adama mosolyog:

- Látom, nagy hatással voltak rád szavaim.

- Igen, szívből köszönöm!

- Igazán nincs mit. A szerelem segít majd mindenben. Kiapadhatatlan forrás szívedben. Csak akkor apad ki, ha elhiszed, hogy kiapadhat, s ezzel bezárod, elzárod az áramlás útját.

- Most már tökéletesen értem. Szeretlek, Adama, és köszönöm!

- Én is szeretlek téged, kedvesem …

http://www.youtube.com/watch?v=_D2nxNC5n9I

TE VAGY?

2009-05-14T12:47:00.003+02:00

… Hívom, de nem látom, csak érzem, mikor megérkezik. Ő szólít meg:

- Itt vagyok.

- Miért nem látlak?
- Majd fogsz, ha rám hangolódsz.
- Ki vagy te?
- Akit hívtál.
- Mi a dolgod velem?
- A szerelem.
- ?
- Megéljük minden elképzelhető és elképzelhetetlen módon.
- Hol voltál eddig?
- Felkészültem rád.
- S kész vagy már?
- Különben nem találkozhattunk volna. De kérlek, ne siess! Van időnk mindenre. Olyan csodálatos minden, amit együtt fedezünk fel. Én még mindig nem tértem magamhoz az első kábulatból.
- És ezt értésemre is adnád?
- Nem volt elég érthető?
- Félreérthető.
- Jó. Nyíltabb leszek, célratörőbb.
- Rendben. Hogyan segíthetnék neked, hogy ne félj?
- Nem félek, csak nem akarok sérülést. Se neked, se nekem.
- Ezt úgy hívják: FÉLELEM.
- … Hm… igazad van…
- Mit tegyek, hogy ne félj?
- Add önmagad! Olyan kedves vagy, szerény és figyelmes. Úgy hiányzott ez nekem … Most ezekben fürdöm minden nap. A kedvességed körbevesz, ahányszor csak rád gondolok.
- Félsz a szerelemtől?
- Attól nem. A fájdalomtól, az elvesztésétől.
- Nem fogsz elveszíteni, engem nem. Soha.
- Tudom, azért nem sietek. Szeretnélek lassan felfedezni.
- Jó. Rendben.
- És te mit szeretnél?
- Hogy egy kicsit éreztesd velem, hogy fontos vagyok számodra, hogy ott van a szívedben a szerelem, és nem félsz nekem adni belőle.
- Hogyan szeretnéd?
- Minden elképzelhető módon. És úgy is, ahogy nem tudom elképzelni.
- Mit szeretnél még?
- Hogy ne okozzak neked csalódást.
- Nem okozol. Nincsenek elvárásaim. Elfogadlak úgy, ahogy vagy.
- Én is téged. Felismertem, hogy Isten küldött, s az a legjobb a számomra most, amit benned nekem adott.
- Én is így érzem.
- Az, hogy ő is itt van, a múltad, zavar téged?
- Nagyon.
- Szégyelled magad?
- Igen.
- A szeretetet nem kell szégyellni. Hogyan szabadíthatnám ezt fel benned?
- Nekem kell megtennem.
- Segíthetek neked benne?
- Már az, hogy létezel, segít nekem sok mindenben.
- Szívből örülök neki. És nem siettetlek. Elfogadom azt, amit adni tudsz úgy, ahogy éppen adni tudod.
- Köszönöm neked! Ha tudnád, milyen nagy szükségem van erre, és mióta várok már rá, hogy gyere! Már feladtam.
- Már én is, azt hittem, más való mellém.
- Én is. És ne haragudj, hogy nem ismertelek fel rögtön!
- De felismertél.
- …Igen, éreztem valamit, de nem tudtam, mit.
- Igen, én sem … erős vonzást. Meg is írtam neked.
- Szívemig ért, amit írtál. Minden a szívemig ér, amit írsz, annyira tiszta.
- Te is a szívemig érsz a szavaiddal.
- … Jó lenne veled lenni.
- … Jó lenne …
- Sietek hozzád, ahogy tudok, de még dolgom van magamon.
- Tudom, idő kell, míg el tudunk indulni egymás felé, míg megerősödünk ezektől az energiáktól.
- A szerelem egymáshoz vezet majd.
- Igen, ami a te szívedben van, hívja az enyémet.
- S a tiéd az enyémet szólítja.
- Egymásra találnak majd.
- Így lesz jól … Szeretlek.
- Mondod majd nekem?
- Mondom bizony, százezerszer, örökkön örökké.

- Köszönöm …

http://www.youtube.com/watch?v=bK2Q7uGFJL4

A VÉGSŐ PRÓBATÉTEL

2009-05-08T15:02:00.006+02:00

2009.03.10 12:31

A Remény Útja

Tegnap óriási próbatételen estem keresztül ismét. Újra szembesültem azokkal a problémákkal, amiket eddig sem tudtam megoldani. Azon az emberen keresztül tett próbára Isten ismét, akit szerelmemnek küldött. Megmérettettem. Újra csak társam félelmével kerültem szembe, s olyan csomagolásban adta elő, ami előtt eddig mindig meghajoltam. Nevezetesen, az ÁLDOZAT szerepét játszotta el, amit nagyon jól ismerek, mert magam is sokáig ezt játszottam. Magasabb elvekre hivatkozva az Istentől szívébe kapott szerelmet nem irányítja felém, e szerelem energiáit lealacsonyítva magában a tudását és segíteni akarását helyezi fölébe. A lényeg, amit megkaptam már párszor a mellém rendelt férfiaktól: nem érnek rá szerelmesnek lenni, más a dolguk, feladatuk van, amit akaratukkal, elméjükkel kitaláltak maguknak, és azt követik. Elfogadják ugyan, amit én adok nekik, de letaszítanak engem az áldozat szintjére. Hozzak én áldozatot, ők nem tesznek semmit. Fogadjam el őket így, ők nem hajlandóak változtatni semmin. Nem értettem, miért kerülök már megint szembe ezzel. Rövid időre óriási erejű düh hatalmasodott el rajtam. Épp lefekvéshez készülődtem, s mikor lehunytam a szemem, megjelent előttem a Sátán képe. Tisztán láttam, a legutolsó részletre is emlékszem. Önelégülten mosolygott, s felajánlotta, ő megadja nekem, amire vágyom, csak tartsak vele. Láthatom, Isten csak hiteget, nem adja nekem, amit szeretnék. Egyetlen gondolat erejéig sem hittem neki. Azt válaszoltam; ha a szívemben lévő szerelmet felé engedném, egy pillanat alatt semmivé foszlana tőle, hiszen ő csak illúzió, és az emberek fájdalmának energiáiból él. Ha Isten úgy rendelte nekem, hogy a szerelmem most így forduljon felém, biztos van értelme, elfogadom. Ha küld mást, azt is elfogadom, ha nem kell szerelmesnek lennem, azt is elfogadom, ha vissza kell térnem hozzá úgy, hogy nem élhettem meg, amire vágyom, azt is elfogadom, mert SZERETEM Istent és mindazt, amit nekem ad. Az Ördög egy szempillantás alatt eltűnt, s nagy fényesség vett körül. Segítőimet rögtön felismertem, s hagytam, segítsenek. Érzelmileg kiürültem, de éreztem; a szerelem, mint egy forrás, kiapadhatatlanul buzog bennem, de nem belőlem ered, hanem összeköttetésben van Istennel. Ő táplálja bennem folyamatosan. S most már nemcsak belül éreztem, hanem azt is érzékeltem, hogy körbevesz és a fejemet is betölti. Ez volt a bibi eddig. Ott még nem találtunk egymásra a szerelmemmel. Észben, tudásban, akaratban még két külön rész vagyunk. Előbb BELÜL kellett megtörténnie, abban a részben is ki kellett egyensúlyozódnunk, összekapcsolódnunk. Sikerült, bár érzékeltem a félelmét, de nem törődtem vele. Kértem, ha Isten is úgy akarja, történjen meg. Az Ő akarata teljesüljön,bármi is az, ne az enyém, és ne a szerelmemé. Mikos és Adama segítségével a Belső Földről sikerült kiegyensúlyozni magamat. Ők pontosan tudták, mi történik bennem, velem, s azt is, mit kell tenniük. Egyedül nem tudtam volna semmit tenni, zuhanhattam volna le a szenvedésbe megint. Keresztre feszítettem volna magamat újra. Felfogtam, csak EGYÜTT tudunk kilépni eddigi nyűgeinkből, egymás szeretetteljes segítésével.

Reggelre megértettem, mi volt a baj. Eddig mindig hagytam, hogy a szerelmeim határozzák meg életem kimenetelét. Az ő akaratukat hagytam megvalósulni. Most túlléptem ezen, és Isten akaratát hagyom megvalósulni, bármi is az, levetve magamról a ragaszkodás utolsó béklyóit is. Mikor eddig eljutottam, FELÉBREDTEM teljesen.

Megértettem, Isten csodálatos ajándéka éppen az, hogy az fog megvalósulni, amire vágytam, amit mindig szerettem volna elérni, de sem a szerelmem akarata vagy nem-akarata, sem az én akaratom nem szükséges hozzá, mert megállítja a megvalósulás folyamatát, és belekényszerít egy újabb kör végigjárásába. Ha magam csinálom végig ugyanezt a folyamatot akaratom által vezérelve, csak illúziót teremtek vele. Csak Isten döntheti el, mikor adja ide nekem, mikor élhetem meg, és csak ő teremtheti meg bennem, ő sugározhatja rajtam keresztül a Világba, amit szeretne ÁLTALAM megvalósítani. Semmilyen földi erő, mágia, akarat nem hozhatja előbbre a megvalósulását annak, amit szeretnék. Isten tudja, mikor tudom úgy elfogadni őt, hogy örökkévalóvá legyen bennem s általam minden ajándéka.

Ha ellenállok Isten ezen törvényének, fájdalmat okozok magamnak, ha hagyom megvalósulni, úszni fogok a Szerelem és Boldogság hullámain. Ahogy úszom most is, bár most még csak a REMÉNY hullámain. S hívlak, GYERE VELEM TE IS!

Rainer Maria Rilke: Szerelmes dal

Mint tartsam az én lelkem, hogy ne érjen a te lelkedhez? Mint emeljem innen más dolgokhoz fölötted, észrevétlen? Jaj, csak lehetne a homályba vinnem, rég elveszett magányba, a sötétbe, Hol elhagyatottan néma – tompa csend ül, S nem zeng a táj, ha mélyem mélyen pendül.

De az, ami megérint téged, engem, Már egybefog veled, s titkom kizengem, A két iker-húr egy hangot fuval. Milyen hangszerre vonták szíveinket? S milyen játékos tart kezében minket, Ó, égi dal?

http://www.youtube.com/watch?v=VebM_ptyRwk

IKERLÁNGOK

2009-05-02T15:17:00.004+02:00

Philippa - 2009.03.12 16:49

Beszélgetés Adamával, Telos városának főpapjával:

- Beszélnél nekem, Adama az ikerláng kapcsolatról? Mi még csak találgatunk. Rengeteg információ van a Világban ezzel kapcsolatban, de egyikről sem érzem, hogy igaz lenne. Elmondanád, valójában miről is van szó?

- Igen, természetesen. A helyzet egyáltalán nem olyan bonyolult, ahogyan ti azt gondoljátok. Gondolataitokkal mindent túlbonyolítotok. Az igazság a szíven keresztül nézve közelíthető meg ebben is, mint minden másban az Univerzumban, mert itt minden Isten szeretetéből született. Érzelem-lények vagyunk. Olyan érzelemre vágyunk, mely pozitív rezgéseket hordoz. Mivel testet adott nekünk Isten szeretetének kifejezésére, így tulajdonképpen testtel rendelkező szeretet-organizmusok vagyunk. A szeretet energiáin, frekvenciáin keresztül kommunikálunk egymással. Ami nem ezen a nyelven beszél, az csak háttérzaj, zörej, torzulás a szeretet alaphangjához képest.

- Igen, ezt eddig értem.

- Férfiak vagyunk és nők. Azért teremtett Isten így bennünket, hogy általunk megélhesse saját szeretetének kifejeződését, és rajtunk keresztül önmagára találhasson bennünk. Nem tudom, érted-e?

- Igen, értem. A bennünk lévő isteni rész talál egymásra a szerelemben.

- Nem, nem mindegyik szerelemben, csak ami a szív frekvenciáján tud kommunikálni egymással. Mikor két szív együtt dobban – ti így fogalmaznátok. Mi másként.

- Hogyan?

- A szív nem a fizikai szívet jelöli, hanem a szívcsakrát, melynek frekvenciatartománya az F (fá) hang.

- Igen, ezt ismerem, tanultam zenét.

- Ami az F hang rezgéstartományába tartozik, és a zöld vagy rózsaszín szín fénytartományába, az a Szeretet hangja és színe.

- Miért ábrázoljuk mi pirossal a szerelmet?

- Mert lehangoljátok a legalsó csakra szintjére. És ott élitek meg, az alsó 2-3 csakra szintjén, a szívbe nem engeditek fel.

- De nem is ott lent kell kezdődnie, nem, Adama? Úgy érzem, a szívből kell indulnia.

- Igen, de nem neked kell elindítanod a szívből. Amikor minden egyes rezonanciahullámot egybe tud fogni a szívcsakra, akkor születhet meg az Örök Szerelem.

- Úgy érted, az alsó csakrák energiáit is, és a felsőket is a szív gyűjti egybe?

- Igen. S ha meg tudja tartani magát ebben az állapotban, akkor te magad leszel a SZÍV. A Valóság középpontjával leszel EGY, Istennel.

- Hmm…

- És amint ez megszületik bennetek, megtaláljátok majd, aki mellétek rendeltetett. Minden egyes szív ugyanis egy picikét különbözik a többitől. Egyéni szálak, hangok, szimfóniák vannak beleszőve. Isten játékos kedvét bizonyítja, aki mindenféle formában szeretné megélni ezen teremtményei által a szerelmet, az örök egymásra találást.

- Tehát csak egyvalaki van, ha jól értem, mindenki számára rendelve?

- Igen.

- És miért hívják ikerlángnak?

- Azért láng, mert mikor egybegyűlik ez a sok erő a csakrákból, mint egy mágneses hullám, felizzik, egymásnak feszül a sok energia. A két pólus (a női és a férfi) egymásba kapaszkodik belül. Ebből a mágneses vonzásból vonzás-taszítás keletkezik. De az összevont energia nem engedi ellökődni egymástól.

- Értem. Mint mikor két egypólusú mágnest közelítünk egymáshoz, és feszültség képződik a két fél között.

- Feszültség áramlik. Szó szerint ÁRAM-má lesz.

- Akkor ennek a hangját hallottam magamban?

- Igen.

- Ha egyszer létrejön, úgy is marad?

- Várj még! Mondom tovább: létrejön a feszültség, mágnesesség, áramlás, ÁRAM, és felizzik, kigyullad a FÉNY belül.

- Mint egy villanykörtében?

- Hasonlóképp.

- Ez a Fény más, mint a belső fény?

- Nem. Ugyanaz, csak a szívben van; nem az energiacsatornában, hanem a gyűjtőpontban.

- Értem.

- Felizzik mindkét fél (női, férfi) belül. Két láng születik. Egyformák.

- Értem. Ikerlángok.

- Igen. Mikor elkezd működni, automatikusan odavonzza magához azt, akiben ugyanaz ugyanígy ugyanolyan frekvencián, módon, hangon, színben működik.

- De Adama …, mi úgy tanultuk az iskoláinkban, hogy két ellentétes pólusú mágnes vonzza egymást. Ha egyforma töltésű, akkor hogyan vonzza ugyanazt magához? Azt taszítania kellene, nem?

- Amint bent, úgy kint. Ugyanaz megy végbe kívül, mint belül. Odavonzod, ami még ellentétes, összekapaszkodsz vele, azonossá leszel, felgyújtod benne a lángot, és nem bírsz többé elszakadni tőle.

- Ó… így már érthető.

- Akarattal nem vonzható be. Csak úgy működik, ha hagyod, hogy előbb Isten véghezvigye benned a felizzási folyamatot.

- Hogyan?

- Hagyd, hogy építsen benned kedve szerint! Ha eljön az idő, megérzed majd, mikor működésbe lép.

- Nekem működik valami, de nem tudom, kész van-e már.

- Minden pillanatban kész lehet. Már odavonzottad az ellentétet, összekapaszkodtál vele, azonossá lettél, összeolvadtál, felgyúlt a szikra, már csak a láng hiányzik.

- …Hú…Fájdalmas. Majd szétszakad a testem tőle.

- Át kell, hogy égesse az anyagodat.

- És ha megvan, rám talált, mi a dolgunk együtt?

- Hagyni, hogy Isten mindenféle módon szerethesse magát benned a társad által, s elfogadni, bármi is történik. Nem könnyű az Út, de végtelen, mindenre van idő, csak türelem …

- Köszönöm, Adama, nagyon sokat segítettél nekünk!

- Én köszönöm, hogy ilyen nyitottak vagytok, és sokkal erősebbek, mint hittük …

http://www.youtube.com/watch?v=oRGKhR_LHjU

NYITVA AZ ÚT

2009-05-02T14:58:00.006+02:00

Philippa - 2009.03.06 17:05

Tegnap fordulóponthoz értem.Két angyal segített benne,hogy átéljem.Földi angyalok.Köszönöm nekik szívem minden szeretetével!Hárman megyünk tovább,két testőrangyalom véd engem szeretetével,szerelmével.

- Jézus, kérlek, beszélj velem! - Itt vagyok, Kishúgom… - Mi történik? Érzem, hogy megnyílt a Szerelem Univerzumába vezető kapu. - Így van. Megnyílt. TE nyitottad meg. - De hogyan? - Úgy, hogy a szívedbe engedted Isten akaratát. Ez volt a kulcs. Annyira szereted Istent, hogy kész voltál az Ő akaratát megvalósítani a Szerelemben is, és feláldozni magad az Ő tervéért, és a feladatod sikeres elvégzéséért. - Igen. Most is kész vagyok. De nem ettől nyílt meg a Kapu. - De igen. Elért istenszereteted egy olyan pontra benned, mikor önzésedet teljesen feloldotta. Ezen a ponton MINDENT elfogadtál Istentől. S beléphettél az Újba, melyben jelen van MINDEN, amit eddig megéltél; csak amit eddig részekre megosztva éltél meg, most megtalálod EGY-ben S ezt az EGY-et megtalálod majd MINDEN-ben.

- Tegnap azt éreztem; végre, megszabadultam, nem vagyok már hozzáláncolva ahhoz a feladathoz, amit Isten rám bízott, és soha nem tudom megvalósítani, mert én hiába szeretném, ha a másik fél még fél, és nem vállalja. Minden életem erre ment rá, nem bírtam elviselni ennek feszültségét. Most pedig leoldódott ez rólam, és végre SZABAD SZERETNEM azt is, aki nem bánt, aki nem gerjeszt félelmet bennem, nem pusztít el… Szabad szeretnem mindenkit, nincs akadály már a SZERELEM útjában. Nincs meghatározva, kit kell szeretnem, milyen elveket követni, a SZERELEM TELJESSÉ lett bennem, kitágult. - Így van.- De miért kellett eddig így megélnem, mit csináltam rosszul?- Mindent jól csináltál, Kishúgom… A feladatod az volt a két társaddal, akik a szerelmeid voltak; horgonyoz

d le a Szerelem Univerzumát a Sűrű Anyagban, a negatív tartományban. Megtetted.

- De azt hittem, velük kell majd felemelkednem, hogy majd a pozitív részt is velük éljem meg. - Isten akarata egyesült a tiéddel, mikor új társat kértél tőle. S nem véletlenül kérted. Kérésed is ő adta szívedbe. - Akit kértem, ő lesz az új társam, az új szerelmem? - Nem lesz, már AZ. Ő az Örök Szerelmed, kiben egyesül mindkét eddigi szerelmed. Ő az, akivel a Szerelem teljes spektrumát megélheted, mert benne van az EGÉSZ. Teljessé tette a te szerelmed, melyet Isten adott szívedbe. A lángot Isten lobbantotta fel mindkettőtökben, s nem egymásban lobbantottátok fel. Az isteni tűz örök, az emberi gyorsan EL – ÉG, s akkor mindkettőnek elég a szerelemből, megvalósul a VÉG. - Hmmm...köszönöm, hogy elmondtad... S most mi lesz? - Csak ne félj! Tárd ki szíved, s lépj be a Kapun bátran TE is! A Szerelem Univerzuma téged is vár. Fedezd fel! Éld át! Szeress! - Köszönöm, Jézus …érzem, hogy jönnek velünk sokan, érzik sokan … - Igen, Kishúgom, … érzik … a szeretet él … a szerelem is … örökké …

http://www.youtube.com/watch?v=SR_pm7Mv6Pk

LÉLEKTÁRS - A VALÓDI SZERELEM

2009-05-01T09:34:00.007+02:00

A lélektárs az, akit Isten neked teremt, hogy megélhesd vele együtt a boldogságot lényed mindhárom részében: lélekben, szellemben és testben.

Ezt a hármas egységet nem részekre bontva, hanem EGY-ben kell megélni. Bármilyen események történnek veled s vele, mind azért vannak, hogy érzelmileg, tudásban és fizikai testetek anyagában is megerősödjetek. Addig vagytok csak elválasztva egymástól, míg isteni részetek nem kezd el aktiválódni. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy minden cselekedetedet Istennel együtt kell végezned, különben nem találsz rá arra, amit Isten a boldogságodra rendelt. Ha Isten nélkül teszel bármit, akár egy olyan egyszerű dolgot, hogy nélküle végzed a mindennapi munkádat, ez elfordít Istentől, s észre se veszed, a Félelem felé sodor. Ha kéred Istent, hogy mindenben legyen veled, ha vele együtt cselekszel, olyan dolgokat fogsz megélni, amik felé ő vezet, amikben ő is jelen van. Isteni dolgokkal találkozol majd, isteni megnyilvánulásokkal. Veled együtt a lélektársadban is elindul ez a folyamat, mert össze vagytok kötve. Ezer szál fűz egymáshoz benneteket. Ha benned elindul egy gondolat felé, biztos lehetsz benne, hogy eljut hozzá, érzi a lelke.

S ha már rátaláltál, s ott van melletted, egymáshoz simul a lelketek. Már a fizikai jelenléte is olyan, mintha milliónyi simogató kéz nyúlna ki feléd, s érne el lelkedig. Fizikailag is érzékelheted a simogatást, a belőle áradó szeretethullámokat, amik önkéntelenül is elindulnak tőle hozzád, anélkül, hogy tennél érte bármit. Nem kell megnyerően viselkedned, vagy szépen felöltöznöd, vagy ajándékokkal kedveskedni neki, ő önmagadért szeret. Az istenit szereti benned, amely neki lett adva belőled.

Szempillád egyetlen rebbenéséből fel tudja mérni érzelmi és gondolati állapotodat, s segít abban, hogy pozitív irányba tereljen mindenféle vonatkozásban.

Segít, hogy önmagaddá lehess mellette kendőzetlenül, póztalanul. S csupán csak azért szeret, mert vagy.

Minden gondod lényegtelenné válik mellette, már az boldogság, ha egymás szemébe néztek. A létezés boldogsága, a szerelem örök ünnepe szívedben az ő teljes lényének a jelenléte.

Hát … én így látom Őt. Te hogyan látod?

http://www.youtube.com/watch?v=aKFPFwuPi4k

2009-04-30T11:03:00.018+02:00

A SZERELEM UNIVERZUMA

Amiért még itt vagyok... mert még nem végeztem el a feladatom. EZ a feladatom: a Szerelem Univerzumának megvalósítása az Anyagban ...

HIT önzetlen

REMÉNY SZERETET

AKARAT önző

Nem hagyhatjuk ki egyik részt sem az életünkből. Az önző szerelmet az önzetlen alapjaként kell megélnünk, s nem beleragadni.

Az ÖNZŐ SZERELMET az akarat irányítja. Jelen van benne a szeretet is, de önző módon, s a reménynek is önző része.

Amikor ebben a stádiumban vagyunk, azt szeretjük magunkban, amit a másik fél szeret bennünk. Ő teszi széppé eddig szépnek nem tartott tulajdonságainkat. Az ő feladata, hogy önmagunkat megismertesse velünk, tükröt tartva elénk.

Akarjuk, hogy szeressen a másik, mert szépnek és jónak akarjuk magunkat látni és érezni. Nem őt szeretjük, hanem önmagunkat ebben a szerepben. Ezért mindent elkövetünk, hogy ez az állapot minél tovább tartson. De az akarat oldalán minden múlandó, ezért érzik úgy sokan, hogy elmúlik a szerelem. Csak az önző szerelem múlik el.

Ez a fajta érzelem örökös harc. Meg kell küzdeni minden egyes nap a másik figyelméért, szeretetéért. Ezért minden praktikát bevetünk. Állandó energiaharc a szeretet-energiáért. Azt hisszük, ő tesz boldoggá majd minket, ezért nem engedjük ki a karmaink közül. Ragaszkodunk a végsőkig.

Az ÖNZETLEN SZERELEM akkor jelenik meg az életünkben, mikor ezekre az összefüggésekre rádöbbenünk. S megértjük, ezek a dolgok hosszú távon nem elégítenek ki bennünket.

Szeretve akarunk lenni, pedig még önmagunkat sem tanultuk meg szeretni. Mástól akkor miért várjuk el?

Hiába keressük kívül a Világban, akivel boldogok lehetnénk, amíg belül nem találjuk meg őt, a lelkünkben, addig kívül sem fog megjelenni.

Ez nem arról szól, hogy valamilyen ideát kell kivetítenünk magunkból. Azt kell megtalálnunk, aki mellénk van rendelve, de előbb belül, a szívünkben. A saját másik felünket kell megtalálnunk belül; a férfiaknak a női oldalt, a nőknek a férfi oldalukat kell elfogadniuk.

A nők dolga a BEFOGADÁS, a férfié a KISUGÁRZÁS. Amíg nő létünkre nem tanuljuk meg a kisugárzást, s férfiként a befogadást, addig nem lehetünk teljessé belül. Amint készek vagyunk a saját ellenpólusunk elfogadására mindenben; érzelmekben, tudásban és fizikai megnyilvánulásban, kiegészülünk azzal, ami eddig hiányzott belül.

És ez nem minden. Isten ereje és Jézus segítsége nélkül nem tud végbemenni az alkímia, nem válhat arannyá bennünk a sár, nem tud összekapaszkodni belül a két ellentétes oldal. Ha megtanuljuk Istent elfogadni és szeretni, már MINDENT szeretünk, hiszen Istenben minden benne van, és Isten is ott van mindenben. Istennel együtt leszünk TELJESSÉ.

A valódi, önzetlen, örök szerelem, mely addig picinyke magként volt jelen lelkünkben, az isteni energiák hatására elkezd kihajtani, növekedni, egyre jobban betölteni bennünket. S megszületik bennünk az AKARAT ellentéte, a HIT.

Azon a ponton, mikor teljesen oda tudjuk magunkat adni Istennek, és teljesen be tudjuk őt fogadni, tehát a férfi és női pólus is tökéletesen működik bennünk, felfedezzük majd, hogy megvan, amit kerestünk. EGÉSZ-ek vagyunk. Isten tartja össze bennünk a női részt a férfival, mely eddig hiába vonzotta magához az ellentétes oldalt, összekapcsolódni nem tudott vele, csak újra és újra ellökődni tőle, s újra és újra bevonzani ismét.

S ekkor jelenik meg az örökre mellénk rendelt szerelmünk, ekkor tudunk egymás mellett maradni. A negatív és pozitív, kétpólusú energiarendszerünk eddig ezt meghiúsította; hol ellökte tőlünk a szerelmet, hol bevonzotta.

Az igazi szerelmünk is ugyanolyan teljessé kellett, hogy váljon, mint mi. Istennek jelen kell lennie benne is, a két pólus összetartó erejeként. S ami egymásra talál a két szerelmesben, nem a férfi és a nő, nem az EMBER, hanem az ISTEN. Az isteni felismeri az istenit a másikban, és összekapcsolódik vele. Ezért lesz örökkévaló ez a szerelem.

Akiben az Isten ilyen módon van jelen, az egyre többször kerül az ÖRÖM állapotába. Boldog. Nem a szerelem teszi boldoggá, hanem Isten.

Itt az idő, hogy megvalósíthassuk ezt az álmunkat! Hiszen ezt keressük szinte mindannyian!

Nekem Jézus azt mondta egyszer régen, mikor még a boldogságot valakitől reméltem: a BOLDOGSÁG legyen a célod, s utad során minden csak egy eszköz lesz ennek elérésében!

Akkor még nem értettem, most már igen. Számtalan módja van a boldogság megnyilvánulásának. Ha hagyom, meg tud nyilvánulni nekem mindenben, nemcsak a szerelemben.

Az önzetlen szerelemre, az örök, végtelen szerelemre rá lehet építeni a MINDEN többi részét. Elbírja.

Az örökkévaló szerelem már kezdetben ott van mindannyiunkban MAG-ként. Mivel mind ugyanabból az anyagból vagyunk, és Isten által nemcsak a másik felünkkel, hanem mindennel össze vagyunk kötve, ha egyszer valakiben létrejön valami, mindenki másban is meg fog történni. Minden végighullámzik mindenen.

Egyetlen emberpár szívében megszülető örök szerelem létrehozza a többi ember számára is ennek esélyét. Csak engedni kell, hogy megszülethessen.

Végighullámozhat az egész Világegyetemen, és megszülethet a

SZERELEM UNIVERZUMA.

http://www.youtube.com/watch?v=QwV8szOmh1o