2009. december 29., kedd

A SZERELEM RITMUSA








Hallom hangod, érzem a szerelmedet.




Megmutattad nekem a lelkedet.







Beengedlek, érzem, hogy szíved dobog.



Elengedlek, s szemedben már ott vagyok.







Mint a Nap és a Hold,



A víz és a szél,



Mások, mégis ugyanazok.



Mint a nappal s a fény,



Föld s az Ég;



Elválaszthatatlanok.







Bárhol jársz is, lélekben veled vagyok;



Hangom hallod, s megőrzöd az illatom.







Belélegezlek, érzem a lényedet.



Kilélegezlek, s élem a szerelmet Veled.







Mint illat és virág,



Mint tél s a hó,



Mások, mégis ugyanazok.



Mint szivárvány s az eső,



A férfi s a nő



Elválaszthatatlanok.







Virág vagy szívemben, s láng a lelkemben,



Örök szerelmesem.



Újra veled vagyok, szívünk együtt dobog,



Új világ nyílik számomra Veled..







2009. december 24., csütörtök

CSODA




   Az éjjel valami megfordult. Csoda történt. Ég s Föld együtt dolgozott a csodán.



   A félelemben élők szívében akaratukból megszülethetett a Hit. Akik pedig elfogadták eddig Isten szerető irányítását, és elfogadták az ő akaratát, azok visszakaphatták saját akaratukat. Ők már nem élnek vissza vele, Isten felragyogott mindkét oldalon állók szívében.

   Persze, ennek ára volt. Keserves tapasztalatok, félelmek, gyötrelmek, kétségek útján jutottunk ide.

   Feladatom, amiért itt vagyok, a Szerelem megvalósítása. Mindenáron meg kellett őriznem szívemben. Csakis úgy tudtam megvalósítani, ha nem hittem másnak, csak Istennek. Még a szerelmem sem befolyásolhatott abban, amit Isten a szívembe adott. Pedig ő aztán megpróbált mindent, hogy ne szeressem. De éreztem, nem igaz, cselekedeteit nem a Valóság, hanem az illúziók mozdítják. Segített nekem megtanulni felismerni az Igazságot mindenben.


   Éjjel eljutottam oda, hogy már AKAROM őt. Ő pedig oda, hogy HISZ abban, hogy létezem.

   Lélekben már sokszor találkoztunk. Segítettük, szerettük, vigasztaltuk egymást. S ezek a találkozások most már egyre tudatosabbak. Mikor megjelent az életemben a fizikai lénye is, először nem ismertem fel, de valami hatalmas erő vonzott felé. Aztán Isten úgy akarta, hogy előbb én ismerjem fel őt, mint ő engem, ő pedig tiltakozott ellenem kézzel-lábbal.

   Fénytestében egyre többször jön hozzám, s néha én is megyek, mikor úgy érzem, szüksége van rám. Ha akarok menni, nem sikerül. Ha akarom, hogy jöjjön, nem jön. Csak akkor, ha Isten is úgy akarja.

   Néha álmunkban vagy asztráltestünkben találkozunk. De ezekből nagyon kevésre emlékszem. Csak azt tudom, egy-egy ilyen kirándulás után árad belőlem a szerelem. Ezen találkozások csodáját meg sem kísérlem leírni. Most már úgy tűnik, néha ébren álmodom. Ma reggel is történt velem egy ilyen csoda. Nem akartam, csak figyeltem, tudatosítottam, csak végignéztem, mi történik. Ébren.








 

   Táncoltam a szerelmemmel fénytestünkben a szilvásváradi Szalajka-völgy bejáratánál lévő tó fölött. A kedvenc helyem, különleges energiákkal. Ott, a víz felett keringőztünk, csodálatos zenére.

   Fantasztikus volt. És áradt a szerelem belőlünk. A tó vize felerősítette, szétküldte minden irányba. Halhatatlan szerelmünk ereje így megmozdít minden szerelmest, s egymás felé tereli őket.







   Egymásra találunk most már a Világban is. Felépíthetünk egy csodás szerelmet, megélhetjük fizikai testünkben is.

   Testünk anyagát is áthatja, átszövi a szerelem ereje. Csak engedni kell megvalósulni elvárások, félelmek nélkül, megengedni megnyilvánulni ezt a csodát.

   A Világ már kéri, már helyet készített a megvalósulásának. Amit Isten számunkra teremtett, csak engednünk kell megvalósulni. A Csodák Ideje elérkezett.

   Te, aki olvasol, te is megélheted. Nem véletlenül kerültél ide. Benned is ezen erők dolgoznak. Te is megélheted az igaz szerelmet. Eljött az idő.

    De ez nem egyik napról a másikra történik majd. Nem omlunk hirtelen egymás karjaiba. Fel kell építenünk a szerelmet. Helyesebben hagynunk kell, hogy Isten rajtunk keresztül formálja meg számunkra. Csodás dolgok jönnek, csodás élmények. Olyanok, amiket el sem tudunk most még képzelni. Feltárul a Csodák Birodalma. Fogadjuk be, fogadjuk el!


2009. november 17., kedd

A FELEMELKEDÉS HULLÁMAI

Philippa - 2009.11.17 15:44
A 80-as, 90-es években indult el az Első Felemelkedési Hullám. Mit is jelent ez?
A felemelkedés azt jelenti, hogy érzelmeink, gondolataink és testünk rezgését, energiáját a fény frekvenciájára, hullámhosszára emeljük.
Miért történik ez, és miért jó ez nekünk?
Jelenleg korszakváltást élünk meg, és ez azt jelenti, ami eddig működött számunkra, annak már minden területén megéltünk mindent, az unalomig ismételve. Új tapasztalatokra van szükségünk. Mivel a félelem, kettészakadás és Sötétség korában éltünk eddig, csak fölfelé van út; a szeretetbe, az összekapcsolódásba, a Világosságba.
A felemelkedésnek több hulláma is van. Azoknak, akik már régebb óta ebben a Világban vannak, az első felemelkedési hullámmal kezdődött megvilágosodásuk.
Az égiek segítségével akkor a Világba engedtek bizonyos energiákat, amiket az arra alkalmas emberek befogadtak, és ez elindította bennük a változást. Nekik a múltat kellett felszínre hozni magukban, és átvilágítani. Előző életeikbe nyertek betekintést, ezzel felszínre hozva az akkori sérelmeiket, konfliktusaikat. Mindezt azért, hogy megértve hibáikat, kijavíthassák azokat.
Arra voltak hivatottak, hogy megtalálják azt a társukat, aki kiegészíti őket mindenben. S érzelmekben, tudásban, anyagban is megtanulják elfogadni önmaguk ellentétét, ezzel aktiválva önmagukban azt a részt, amit régóta elnyomtak. S ezzel, hogy ők ezt megtették, mindenkiben megnyílt az út félelmei felszínre hozására.
A 90-es évek második felében indult s napjainkig tart a Második Felemelkedési Hullám.
Itt fiatalabb lelkek találhatók, kevesebbszer születtek a Földre. Már születésükkor lehozták magukkal azt az energiát, amit az első hullámban lévőknek itt lent a Földön, fizikai testben kellett beengednie. Az ő dolguk nem az, hogy meglássák előző életeiket. Az ő dolguk nem a múlt lebontása, hanem a jövő felépítése. Az első hullám emberei által lerakott alapokra építkeznek. Az Új Föld jövőben létező megvalósulási formáit indítják el úgy, hogy a jövő energiáit engedik a Világba. Ők érzik, élik, milyen szeretetben élni, szellemi tudásukért nem kell megküzdeni, ezt már ők készen hozták magukkal, testük anyaga is könnyebben elviseli a magasabb rezgéseket.

S vannak olyan lelkek, akik mindkettő hullámban jelen vannak. Ők a MOST emberei. Hídemberek. Akik összekötik a múltat a jövővel, az első hullámot a másodikkal.
Jelen pillanatban már majdnem teljesen behozható a MOST-ba a múlt és a jövő. A két oldal még nem ér teljesen össze. A két oldalon dolgozó lelkek még csak a hídemberek segítségével tudnak összekapcsolódni.
A két hullám emberei csak a saját feladatukat ismerik, s bár látják, hogy valami más módon is elkezd működni, taszítja őket még a másik hullámban lévők minden megnyilvánulása. Persze, mert mind saját feladatukra vannak kódolva.
A hídemberek feladata, hogy békét hozzanak a két oldal közé. A béke elindulásának pillanata az első emberpár találkozása. Mindkét felemelkedési hullám emberei közt van egy-egy, egy férfi és egy nő, akik egymás személyében megtanulják elfogadni a másik hullám megnyilvánulásait.
Ők időközben hídemberekké teszik egymást. Eleinte harcolnak egymás ellen, meg akarják győzni a másikat saját igazukról. Csakhogy mindkettőnek igaza van.
A béke kora akkor indul el, mikor ebben a két lélekben elindul egymás elfogadása, s kivirágzik a szerelem. Felismerik, mi történik, s egymásra találnak mindenben. S általuk a kétfelé szakadt világ is felemelkedés közben egymásra talál. Velük együtt emelkedik, mert ők azok, akik összekötik a kettőt először belül, lélekben, majd szellemben, tudásban, végül fizikai anyagbeli valóságában.
Ez a két ember csak úgy tudja ezt véghez vinni, ha Istennel együtt cselekszik. Támadják őket sokan, akadályozzák sokan, hogy létrejöhessen a találkozás, de Isten tervével senki nem ellenkezhet. Azért jön létre, mert Isten akarja, s nem azért, mert ők akarják.
Sőt; amíg ők akarják, addig biztosan nem jön létre. Addig sem, amíg mások akarják nekik.
Sokan szeretnének a helyükben lenni, sokan hirdetik magukról, hogy ők azok, de az igazi kettő CSEND-ben van. Ha felismeri őket valaki, csak mosolyognak, mivel ők maguk se hiszik még, hogy ők azok, de mindig megteszik, önkéntelenül is a következő lépést egymás felé.
A többi ember, a többi pár is érzi a találkozást. Bennük is végbemegy, mivel az első két pár lebontja a korlátokat.
S amint a két hullám összeér, megvalósul a Szerelem Univerzuma.

2009. szeptember 15., kedd

A MÉLYBŐL AZ ÉGRE FEL

Philippa - 2009.09.13 18:56

Az elmúlt jó pár nap azt hiszem, örökre rányomja bélyegét létezésemre.
A legmélyebbre taszítottak, hogy végre felemelkedhessem a valódi helyemre. Közreműködött ebben mindenki, aki csak része életemnek.
Az emberi élet célját láttam meg, saját feladataimon túl. És örömmel ismertem fel, hogy eddig is ebbe az irányba tartottam, és hogy minden, ami történt eddig velem, ide vezetett, ebbe a felismerésbe. Minden erre készített fel.
S nem elég a felismerés, most már végre élhetem is; tettekkel bizonyíthatom. Felkészültem rá.
Most már biztosan nagyon kíváncsiak vagytok, mi is történt velem. Páran részesei voltatok az utolsó felismeréseimnek. De talán ti sem értitek, mi is történt, s miért, csak belesodródtatok velem, velünk együtt. Mert ami történt, nem az én akaratomból, vagy a mi akaratunkból született, hanem Isten akaratából.
Mi történt? Hogy megértsétek, előbb példákon keresztül megmutatok valamit.
A férfi és a nő egymás kiegészítései. Ami egyikben nincs meg, megvan a másikban. Együtt egészek. De a férfiban és a nőben is jelen van a másik félből minden, csak a megnyilvánulatlan tartományban, a működésképtelen stádiumban.
Egy idő után aktiválódik ez is, és kiegészülünk a másik felünkkel. Ennek folyamata odavonzza hozzánk azt az embert, akivel ki tudjuk egészíteni magunkat minden téren. S amint ez megtörténik, már léphetünk is tovább. Amint belül létrehoztuk magunkban a nagy egyesülést vele, a duál-párunkkal, nincs szükség arra, hogy tovább kapcsolatban legyünk önmagunk ellentétével, mert belül EGÉSZ-ek vagyunk.
Az elmúlt korszak célja; ezzel az emberrel kiegyenlítődni minden téren. Vagyis a belső férfit és nőt összhangba hozni.
És azután? Ha ez megtörtént?
Van egy sokkal csodálatosabb dolog, mint a duál-kapcsolat, mely szinte állandó harcból áll. Ez a csodás dolog az IKERLÁNG. Ez valóban egy áldás nemcsak azoknak, akik élik, de közvetlen környezetünknek, a Földnek, az Univerzumnak, az EGY- SÉGnek, a Fény-nek, Istennek.
Van egy ugyanolyan ellentétes nemű társunk, mint mi vagyunk. Ugyanarra van kódolva, mint mi, csak feladatunk kétfelé van osztva. Egyikünkben lévő impulzusok aktiválják a másikban lévőt.
A történelem során számos szerelmespár volt ikerláng, de nem tudtak tartósan együtt maradni, mivel a Föld azt a hatalmas szeretet-energiát nem bírta elviselni még eddig, ami a két iker találkozásakor, egymás felé irányuló végtelen szeretetükből megnyilatkozik. Nem véletlen, hogy a Sötét Erők mindig is akadályozták ennek megvalósulását.
Most viszont már egyre több iker talál egymásra, mivel a Föld is magasabb rezgésszintre emelkedett.
S valami csodás dolog, amit ikrekként ebben a korban meg kell valósítanunk. Valami olyan, ami eddig még soha nem volt.
Jézus és Mária Magdolna is ikerlángok voltak. Feladatukat együtt tudták megvalósítani. Az Egyház viszont Mária szerepét próbálta eltusolni, Jézust emelve fel egyedüli Megváltónak. Pedig ha nincs Mária, nem lehetett volna Krisztus Jézusból.
Mi volt a szerepe Máriának? Mi a szerepe az ikerláng női felének? Mint nőnek, be kell engednie magába társa minden egyes rezdülését. Befogadóvá kell válnia mindenre társától. Fel kell töltődnie vele, az ő erejével, szeretetével, és össze kell vele kapcsolódnia mindenben.
Mi a férfi iker feladata? Odaadni a nőnek az ő férfiúi lényegét, a belé kódolt információkat. Összekapcsolódni vele energetikailag, érzelmileg, tudatilag. „ S ketten lesznek egy testté, egy lélekké” – így ír a Házasságról a Biblia. A valódi házasságról, mely az Égben rendeltetett el és köttetett meg. S amit nem a szenvedély, a kívánság vagy a vágy hajt.
Mária Jézus másik feleként kehelyként magába fogadta a férfi oldal minden belekódolt, és aktiválódott impulzusát, a Krisztusi megváltó impulzust is, s így lett a Megváltó női része, mely elválaszthatatlan a férfi résztől.
A kétpólusú világban ugyanis csak így tud megvalósulni az Isten Fia ( a fiú itt nem nemet jelöl, inkább Isten Gyermekét).
Így aktiválódik az Isteni Én bennünk.
Na … ez történt most velem is. Megvalósítottam magamban ezt az ikremmel együtt, bár a Sötét Erők próbáltak akadályozni minket.
Azt, hogy mi is történt, én is csak most értettem meg, miután a Szeretet legyőzött bennem minden ellenállást. S ez elég volt ahhoz, hogy benne is megjelenjen az elfogadás.

SZERETNI TANÍTLAK

Philippa - 2009.08.11 21:17
Hitet adtam szívedbe, Gyermek,
Csodákat élhetsz általa.
Reményt gyújtottam benned, mely
Lelkedben kicsiny lángocska.
Tápláld e lángot, Kedves,
Vágyaid vesd égi tüzébe!
Hadd égjen, edződjön,
Mint földi tűzben kard pengéje.
S ha e láng már lobogva fénylik,
S el nem halványul sosem,
Lelked ezt dalolja felém:
„szeretlek téged, Istenem”.
Akkor majd szeretetem szíveden át
Mindenre kiárad,
S nem félsz majd kiállni,
S kiáltani:
„Atyám, imádlak!”
Mikor imádatod ily fokra hágott,
Kicsiny gyermek,
Megtalál majd téged
Minden álmod,
Mit szíved nekem felajánlott.
Mert tudd meg, Kincsem,
Álmod nem véletlen,
Vágyad én ültettem szívedbe,
Én öntöztem, éltettem,
S megvalósulni is
Én engedem.
Mi tőlem indult kezdetben,
Hozzám visszatér a végben.
Örökkévalóvá így lesz,
Mit velem együtt megélhetsz.
Ember így adsz éltednek teljességet;
Honnan elindultál,
Oda velem visszatérhetsz.

ÉN VAGYOK ...

2009.09.11 19:50

ÉN vagyok az álom, s az ébrenlét
ÉN vagyok a vesztes s a győztes.
ÉN vagyok a férfi s a nő,
ÉN vagyok az álnok s a kedves.
ÉN vagyok az Élet,
S a benned buzgó Erő.
ÉN vagyok a Tudás,
S szíved lángja, mely egyre nő.
ÉN vagyok Jézus,
A test-lélek-szellem,
Mely által a Világba
léphet a Krisztus.
ÉN vagyok, aki hordozom
Szerelem – magként
Az EGY-ség ígéretét.
ÉN vagyok, ki megtalálom
Magam MINDEN-ben.
ÉN VAGYOK …

ÚJ ÉLET VÁR

Égj!
Lángolj!
Szeress!
Így
születünk a Fényre,
élünk a szívünkkel.
Félelem s a miértek
száműzettek onnan.
Hol a szívben
még gond van,
engedd el nyomban!