CSODÁLATOS TEREMTÉS

2009.08.30 12:24

Két földi testbe zárt lélek vitatkozik. Egy fiú és egy lány:

Fiú: Miért szeretsz ennyire? Ne szeress! Nem bírom! Megfulladok tőle. Hagyjál!

Lány: Én akkor is szeretlek, bármit is teszel.

Fiú: De én nem akarom…Miért teszed ezt velem?

Lány: Gondolkozz!

Fiú: Nem tudom …

Lány: Talán mégis …

Fiú: Nem, nem tudom. Nem is akarom tudni. Hagyjál! Én nem szeretlek! Hányok tőled…és undorítasz, számomra nem vagy nő!

Lány: De én akkor is szeretlek… Értsd meg!

Két angyal figyeli őket. Így szól egyik a másikhoz:

- Felismered, mi történik?

- Igen. Világosan látszik. Egyikük meg akarja tanítani a másiknak, hogy milyen szeretni, de a másik elutasítja – válaszol a másik.

- Nem, nem. Ez csak a látszat. Nézd csak! A lány felerősíti a fiúban az ellenállást.

- De hát miért? – néz csodálkozva az angyal.

- Hogy megmutassa neki, milyen az egyik oldal. A végsőkig elmegy, hogy átbillenjen a fiú.

- De miért? Ha nem erőlködne annyira, akkor talán figyelne rá a fiú.

- Nem, nem. Amilyen mértékben jelen van a visszautasítás, ugyanolyan mértékű lesz az elfogadás is, ha átbillen.

- Hmmm…

- A lány felismerteti a fiúval, hogy mindennek van jogosultsága, még a fájdalomnak, dühnek, elutasításnak is. Ez is a Teljesség része. A megélése nélkül nem lehet eljutni az elfogadásba. Nem lehet anélkül elfogadni valamit, hogy a negatív oldalát ne élnénk meg. Csakis ebből születik az EGYENSÚLY. A lány egyensúlyozza ki a fiút.

- De hát úgy tűnik, a lány csak a szeretetet akarja megélni.

- Ide, ahol ő van, a feltételek nélküli szeretetbe csak úgy juthat el valaki, ha a végsőkig elment a fájdalmakban és a szeretetlenségben. Ha mégis anélkül próbál valaki átlépni a szeretetbe, hogy felvállalta volna az összes mocskos érzelmet, folyton vissza fog esni. Állandóan polaritásban lesz. Járja köreit.

- Hmmm… Ezt nem gondoltam volna. És a fiú mire tanítja a lányt?

- A végtelen szeretetre, feltételek nélküli elfogadásra és kitartásra. Enélkül nem lehetne sziklaszilárd a szeretete. Megedződik, mint acél a tűzben.

- És mikor fogják szeretni egymást?

- Hiszen már most is szeretik! A szeretet két formáját látod. Elutasító szeretet és elfogadó szeretet.

- Elutasító? Az elfogadót még csak értem …

- Valaminek a megtagadása azt jelenti, nem engeded be az erőt, mely létrehozza. Ellenállsz neki.

- Miért állnék ellen?

- Tudatlanságból.

- Aha, tehát az elutasítás nem gyűlöletből ered, hanem tudatlanságból.

- És félelemből. Félelem az ismeretlentől.

- És az elfogadás?

- Alapja a bizalom és a hit. Tudatosul benne, mi miért történik vele.

- Tehát a fiú nem tudatos, csak a lány?

- Pontosan. A nem-tudás és a tudás egyensúlyát látod. A fiú is tudatos, de azokban, amiket elutasít, nem. Csak azokban, amiket elfogad.

- A lány is van, amit elutasít?

- Persze.

- Mit?

- Épp azt, amit a fiú elfogad.

- Ezek ketten kiegészítik egymást…Együtt EGÉSZ-ek.

- Így bizony. Tanítják egymást azt megélni, ami még hiányzott a tapasztalataikból. Hogy teljessé legyenek mindenben. Amikor teljessé lesznek, felfedezik egymás valódi lényegét, CSODA történik. Minden kiegyenlítődik bennük. Már nem a két ellentétes oldalt tapasztalják meg mindenben. EGY-gyé válnak. Hullámzások nélkül, egybe kapaszkodva, örök szerelemben égve. Minden kivirágzik körülöttük, ahogy egymáshoz érnek mindenben.

- Nahát! … Csodálatos a Teremtés!

- Igen, az.